Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A Puskás Aréna az avatás napján, 2019. november 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Eb: az MLSZ kitartana a házigazda szerep mellett

Az UEFA végrehajtó bizottsága április 19-én ül össze, és akkor hoznak döntést arról, hogy milyen keretek közt rendezik meg a 2020-ról erre az évre halasztott labdarúgó-Európa-bajnokságot. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke úgy nyilatkozott, hogy a 12 rendező városnak garantálnia kell, hogy nézőket engednek be a stadionokba. A Magyar Labdarúgó-szövetség az előírt határidőig, vagyis április 7-ig jelzi, hogy milyen feltételekkel mennyi nézőt vállal Budapest a júniusi meccsekre, mondta az InfoRádiónak az MLSZ szóvivője.

A Magyar Labdarúgó-szövetség számára egyáltalán nem volt meglepő Aleksander Ceferin azon nyilatkozata, miszerint a rendező városoknak mindenképp garantálniuk kell azt, hogy nézők legyenek a stadionokban, ha és amennyiben maradni akarnak rendezők – mondta az InfoRádiónak az MLSZ szóvivője, Sipos Jenő. Annál is inkább, hiszen a hazai szövetség és a szervezők napi kapcsolatban állnak az UEFA-val, így már korábban is kaptak arra vonatkozó jelzéseket, hogy az eredeti időpontban, az eredeti tervek szerint kívánják levezényelni a labdarúgó-Európa-bajnokságot, ami a június 11-e és a július 11-e közötti időszakot jelenti.

Vagyis az UEFA mindenképp nézők előtt szeretné tudni a torna valamennyi összecsapását, beleértve a budapestieket is, így a rendező országoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy tudják-e garantálni a járványügyi helyzetre tekintettel, hogy lehetnek nézők a stadionokban – nyomatékosította Sipos Jenő –, erre április 7-ig adott határidőt az Európai Labdarúgó-szövetség. A szakember jelezte, az MLSZ továbbra is házigazdája szeretne lenni a kontinensviadalnak, így a jelzett dátumig, megvizsgálva a helyzetet a járványügyi hatóság szakembereivel, kormányzati szakemberekkel és mindenkivel, aki érintett lehet a dologban, eljuttatják majd a maguk álláspontját az UEFA-nak, hogy milyen feltételek mellett mehetnek nézők a budapesti mérkőzésekre.

Sipos Jenő meglátása szerint lehet felelősségteljes válasszal szolgálni április 7-ig, de ehhez fontos a szakemberek véleményének meghallgatása, hiszen a szervezés szempontjából nagyon fontos, hogy kikre lehet számítani és kikre nem az adott időszakban. Ennek függvényében más-más forgatókönyvek is felmerülhetnek, ha valamely országok vagy városok nem tudják vagy nem akarják vállalni a szervezési lehetőséget. A szóvivő ugyanakkor korainak tartotta az InfoRádió azon kérdését megválaszolni, hogy ha netán több rendező is kihátrál, Magyarország kész lenne több Eb-mérkőzést is megrendezni. „Ha úgy alakulna, nem tartom kizártnak, de még nem tart itt ez a kérdés” – fogalmazott.

Ahogyan az a kérdés sem aktuális egyelőre, hogy a stadionokba csak az adott ország lakói mehetnének-e vagy más országokéi is, tehát például hogy a magyar–portugál összecsapásra portugál nézők is érkezhetnének. A szóvivő azt mondta, ezzel kapcsolatban is több forgatókönyv lehetséges.

Sportközgazdász: az UEFA-nak fontos a profit

A labdarúgó Európa-bajnokság megrendezése üzleti kérdés is, így érthető, hogy UEFA nem akarja, hogy a mérkőzéseket nézők nélkül rendezzék – mondta az Inforádiónak Dénes Ferenc sportközgazdász. Hozzátette, azok a városok lehetnek veszélyben, ahol az Eb alatt még tombolni fog a járvány, illetve ahol a társadalom kisebb kockázatot képes elviselni.

A sportközgazdász úgy látja, az UEFA már jó ideje üzleti vállalkozás, így teljesen természetes, hogy igyekszik biztosítani a bevételét, vagy mondhatjuk akár azt is, hogy a profitot. Szerint minden házigazda számára presztízs az Eb-mérkőzések megrendezése, de sok múlik a járványhelyzeten, azon, milyen erősek a civil mozgalmak, illetve a döntéshozók mekkora kockázatot hajlandók elviselni.

Dénes Ferenc biztos abban, hogy

az MLSZ és a magyar kormányzat bölcs döntést hoz majd, nem kockáztatják a magyarok egészségét,

a szurkolóknak pedig, ha biztonságosak körülmények, az lesz a legfontosabb, hogy minél többen bemehessenek a Puskás Arénába a portugálok és a franciák elleni mérkőzésre. A sportközgazdász szerint észszerű döntés, hogy adott esetben olyan mérkőzéseket is megrendezzünk, amelyeken nem játszik a magyar válogatott. Ha előáll ilyen helyzet, akárki játszik majd Budapesten, biztos benne, hogy minden jegy el fog kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×