Az 1500 után 400-on is diadalmaskodott Késely Ajna – tanítanivaló módon, hiszen csak egyszer vezetett: a legvégén. A férfiaknál kimagasló idővel nyert az osztrák Felix Auböck (tavalyi vb-n 6. lett volna a fináléban) – akinek a sógoroknál dolgozó Fehérvári Balázs az edzője –, Kalmár Ákos és Rasovszky Kristóf ért be mögötte 2-3-ikként, nyíltvízi világbajnokunkból ez remek teljesítménynek számít, pláne a nyolcas pályán.

Békési Eszter kellemes meglepetésre behúzta a 200 mell aranyérmét, majd következett az első hazai dupla: 100 háton Burián Kata és Telegdy Ádám ért elsőként a falhoz. Hamarosan Ádám újdonsült menyasszonya, Kapás Boglárka is szállította a maga első helyét – nagy fölénnyel nyerte a 200 pillangót, az ifjú Nyirádi Réka a 400 vegyes után itt is hozta a második helyet. Miközben a fiúk készülődtek, az épp nyilatkozó Kapás Boglárkát edzője, Virth Balázs egy apró kis tortával lepte meg a vegyes zónában, rajta egy 1-est formázó gyertyával, ezzel emlékezve a tavalyi világbajnoki cím első évfordulójára.

Hamarosan jött az újabb magyar 1-2: cseppet sem meglepő módon a Milák-Kenderesi duó simán bejött az első két helyre 200 pillangón, igaz, az idők ezúttal a visszafogott kategóriába soroltattak.

Milák ezután újra felvonult a rajthoz a vegyesváltóban – és az ő főszereplésével végül sikerült a lengyelek sorozatát megtörni: a döntőket nyitó gyorsváltók leduplázása és a női vegyes váltó megnyerése után óriási csatában a magyar fiúknak sikerült behúznia az aranyat. Milák két és fél másodperces hátrányt dolgozott le pillangón, majd Németh Nándor 15 századdal „lenyúlta” az ötven gyorsot nyerő Kraskát a falnál.

Így értékelték teljesítményüket a versenyzők

Késely Ajna:

„Az első ötven után kicsit megijedtem, hogy milyen komolyan elkezdtük, ami a jelen helyzetben legalábbis furcsának tűnt számomra. Aztán ahogy ment a verseny, egyre többször jutott eszembe, hogy itt nagyon komolyan oda kell tennem magam, ha meg akarom nyerni. Végül is a hajrá nagyon jól sikerült, így győztem, aminek nagyon örülök, azért mégiscsak ezt várta mindenki tőlem.”

Burián Kata:

„A reggeli is nagyon fájt, ez is, ami nem csoda, mert eléggé takarékon vagyunk egyelőre, csak öt edzésünk van, feleannyi, mint rendesen. Bár én mindig túl szigorú vagyok magamhoz, de ehhez képest ez az idő még engem is meglepett, csúcs plusz fél másodperc, ebben az állapotban, nyitott pályán, ami nem feltétlenül segíti a hátúszókat, ez kifejezetten jó szerintem.”

Telegdy Ádám:

„Bemelegítésnek teljesen jó volt a kétszáz előtt. Egyébként már a száz pillangón is éreztem, hogy jól megy az úszás – kevesen gondolják, hogy azt a számot is nagyon szeretem. Most egyébként rendben volt a rajt is, a forduló is, úgyhogy elégedett lehetek.”

Kapás Boglárka:

„Örülök, hogy méltó módon sikerült megünnepelni a tavalyi vb-arany első évfordulóját. Nyilvánvaló, hogy most senki sincs formában, én sem, bár én mindig csak magamat nézem, magamhoz mérem a teljesítményem, és jelen helyzetben a csúcs plusz két másodperc jónak mondható. Cél volt, hogy ötvenen és százon kezdjek javulni, ez fontos a továbblépéshez, és itt nem lehet panasz, hiszen tegnap százon egyéni csúcsot úsztam.”

Milák Kristóf:

„Azért most eléggé kivagyok, két váltó és a kettő pille után, de nem bánom, mert el akartam indulni annyi számban, amennyiben csak lehet, hogy segítsek a csapatnak. Ötven gyorson is akartam, de az már nagyon ütötte volna a kétszáz pillangót. Most ennyi volt ebben, az első ötvenet nem toltam úgy, mint szoktam, a következő háromra koncentráltam, hogy az jó legyen, a középső kettő rendben volt, az utolsón ledobtam a vasmacskát, ahogy kell, de azért megvolt így is – ennél jobb most nemigen tudott volna lenni. Annak örülök, hogy a váltóban sikerült visszahozni a csapatot pillangón, aztán (Németh) Nándi hozta a szokásos benyúlást a végén, amit vártam is tőle.”

Rasovszky Kristóf:

„Összességében jól éreztem magam, csak ezt a nyolcas pályát kellene átgondolni, mert baromi messze voltam azoktól, akik bent az iramot úszták, így nehéz volt velük menni. Azért kijött az az edzésmunka, amit az elmúlt három hónapban beletettünk, kíváncsian várom a holnapi ezerötöt.”