Mint ismert, korábban rengeteg kritika érte a klubokat a Magyar Labdarúgó-szövetség részéről, és magának az elnöknek, Csányi Sándornak is volt egy emlékezetes kifakadása egy tavaly tavaszi MLSZ-ülésen, amely szerint túl sok olyan játékost foglalkoztatnak az együttesek, aki ténylegesen nem is játszanak. Az InfoRádiónak nyilatkozó sportközgazdász egyetért azzal, hogy köszönhetően a stabil anyagi lehetőségeiknek, bizonyos csapatok valóban nagy játékoskerettel dolgoztak eddig, és ezt próbálja most kicsit racionálisabb formába önteni az új szabályozás. Szabados Gábor ugyanakkor emlékeztetett, bár csak 25 profi játékost foglalkoztathatnak majd a klubok, utánpótláskorú játékosok korlátlanul nevezhetők, tehát, ha feltűnik egy 17-18 éves tehetség, a 25 fős kereten felül a pályára küldhetik a csapatok az NB I-ben.

A legfontosabb változások között szerepel az is, hogy bevezetik a bértömeg-szabályozást. Nem lesz úgynevezett fizetési sapka, azonban csak a sportágon kívüli bevételek 70 százaléka lesz fordítható személyi kiadásokra, amely arányt a sportközgazdász „egészségesen fenntarthatónak” titulálta, miután a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezzel az aránnyal hosszú távon működőképesek a futballklubok.

Az MLSZ azon döntését ugyanakkor igencsak meglepőnek nevezete a szakértő, amely szerint semmilyen korlátozás nem vonatkozik majd a következő idénytől a légiósokra az NB I-ben. A szövetség eddigi kommunikációja ugyanis pontosan az ellenkező irányba mutatott. A már említett, múlt májusi Csányi Sándor-kirohanás ugyanis azt is tartalmazta, hogy nem elég, hogy nagyon sok az olyan futballista, aki nem lép pályára és úgy kapja meg a fizetését, ráadásul sokan közülük légiósok, de

úgy általában is egyre nagyobb a számuk a nemzeti bajnokságban.

Plusz, a kiszivárgott tervek is arról szóltak, hogy szorosabbra próbálták volna venni azt a lehetőséget, hogy hány légióst alkalmazhatnak a klubok.

Szabados Gábor megérzése szerint kompromisszumos javaslat született azzal, hogy az egyik oldalon bevezetik a bértömeg-szabályozást, ami egy

nagyon komoly korlátot támaszt a klubok elé,

továbbá 25 főben maximalizálják a keretet, másfelől nem szigorítanak a légiósok esetében, sőt. A sportközgazdász megjegyezte, utóbbi ráadásul a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlenen, elég a Ferencvárosra, vagy a Videotonra gondolni, vagyis tisztán magyar játékosokkal, de még jóval kevesebb légióssal sem lehet eredményt elérni.