Társadalmi egyeztetést indított a boltokat akciókra kötelező rendelet-tervezetről a kormány. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az akciókat június 1. és szeptember 30. között lennének kötelesek bevezetni azok a élelmiszer-kereskedők, akiknek bevétele 2021-ben meghaladta a félmilliárd forintot. Húsz akcióköteles termékkategóriát határoz meg a kormány, ezek között szerepel például a hús, a tej a kenyér, a száraztészta, a friss gyümölcs és zöldség. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező 10 százalékkal olcsóbban adni.

Júliustól egységesen 18 százalékos alapbéremelést javasol az ápolóknak, és emelni javasolja az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók bérét is a Belügyminisztérium. A javaslatot társadalmi vitára bocsátják, és májusban dönt róla a kormány. A Belügyminisztérium javaslata szerint a júliusi ápolói alapbéremelés mintegy 84 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, és 41,5 milliárd forintba kerül. Az egészségügy nem gyógyító területein dolgozó több mint 24 ezer ember béremelésére a kormány idén 8,4 milliárd forintot biztosít.

Februárban a bruttó átlagbér 531 200, míg a nettó bér 366 400 forint volt. A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos növekedése mellett. A KSH adatai alapján a bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett fegyverpénz.

Több mint 16 milliárd forintos hitelt is felvenne a főváros egy banki konzorciumtól a költségvetés stabilitását célzó csomag részeként. Emellett arról is döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy a kivetett 58 milliárd forintos szolidaritási adóból mindössze 33 milliárdot fizetnének be. A városvezetés által, túlélő programnak nevezett kezdeményezés 18 igen szavazatot kapott, a fideszes képviselők tartózkodtak. A kölcsön felvételéhez a kormány előzetes hozzájárulására is szükség van. Módosították a 2023-as fővárosi költségvetést is, illetve felülvizsgálják a közösségi közlekedést finanszírozását.

Állandósítaná a téli és nyári szünetet az államigazgatásban a kormány. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslata értelmében a szünetet minden egyes évre a kormány rendelné el, és a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni. A törvény vonatkozna a minisztériumokra, a kormányhivatalokra és a kormányablakokra is. Emellett érintené a különleges jogállású szerveket is, mint a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Alkotmánybíróságot, az energiahivatalt, a választási irodát vagy az Integritás Hatóságot is.

Benyújtotta a családtámogatási ügyintézés egyszerűsítéséről szóló javaslatot az Országgyűlésnek a kormány. A Kulturális és Innovációs Minisztérium azt írta: ha a módosításokat az Országgyűlés is elfogadja, akkor egyes családtámogatási eljárásokban a korábbinál kevesebb dokumentumot kell benyújtani, emellett megszűnik a tanulói/hallgatói jogviszony kötelező igazolása. A javaslat szerint a családi pótlék 50-50 százalékos megosztása iránti kérelmet a jövőben a különélő szülők egyike is benyújthatja majd.

Elkészült az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokság versenypályája. Gyulai Márton, az eseményt szervező cég vezérigazgató-helyettese a bejáráson elmondta: a Mondo borítású, világszínvonalú pálya rendkívül gyors és Magyarországon egyedülálló. Az idei legnagyobb sporteseményre 203 országból már 2500 atléta nevezett az augusztus 19-én kezdődő világbajnokságra.

Telefonon tárgyalt az ukrán és az kínai elnök, az ukrajnai háború óta először. Volodimir Zelenszkij a Twitteren számolt be a beszélgetésről, amelyet hosszúnak és tartalmasnak nevezett. Hozzátette: reméli, hogy Ukrajna új pekingi nagykövetének kinevezése a kétoldalú kapcsolatok fejlődését hozza majd. A Sky News szerint Kína humanitárius segítséget is ígért Ukrajnának, de továbbra is semleges szereplőként tekint magára a konfliktusban és a háború békés lezárását sürgeti.

Kirill orosz pátriárka az első személy, akit a prágai kormány Csehország nemzeti szankciós listájára helyezett az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt. Nemzeti büntetőintézkedések kiszabását az emberi jogokat súlyosan megsértő természetes és jogi személyek ellen egy új törvény teszi lehetővé. A hatóságok most megtilthatják Kirill pátriárkának a Csehországba beutazást, illetve elkobozhatják az esetleg Csehországban lévő vagyonát. Az Európai Unió már korábban a szankciós listára akarta tenni az orosz pátriárkát, de Magyarország megvétózta az intézkedést.

Ellenintézkedéseket rendelt el az orosz elnök az orosz vagyon lefoglalása esetére. Vlagyimir Putyin döntése értelmében ideiglenes orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.