Térdig a szarban, fülig a szeretetben címmel jelent meg a meglehetősen vaskos kötet, mely visszaemlékezés annak ellenére, hogy az ilyesmi nem Hobo kenyere.

"Nekem kettesem volt magatartásból, nem nagyon tudom komolyan venni magam. A ripacs visszaemlékezései a legjobb kifejezés, amit használnék rá. Történelem, társadalom, művészetek – különös tekintettel a zenére és a művészetre: ezek vannak benne leginkább, és magánéleti dolgok is persze" – mondta el Földes László Hobo az InfoRádióban.

A könyvet a pandémia íratta meg vele

A zenész azt mondja: ha nincs a Covid, nem írta volna meg a könyvet

"Ami eszembe jutott, azt írtam meg, és aztán valamennyire rendszerbe foglaltam. 50-60 éves ugrások is voltak írás közben, aztán ez valamennyire kronológiába került" – mondta el az összegző jellegű könyvről, hozzátéve, már a megjelenés óta is számos olyan levelet kapott, amelyben arra figyelmeztették, mi mindent hagyott ki abból.

"Még szerencse, hogy az előszóba beleszőttem, hogy nem vagyok dokumentátor, csomó mindent elfelejtek, ami sajnos egyébként tényleg így van a hétköznapi életben is.

Úgyhogy ez egy trehány disznónak az összehányt vallomása meg a pofátlanságai. Vannak benne tragédiák meg viccek is.

Én megírtam, de műfajilag nem tudom kategorizálni. Egyetlenegy dolgot tudok mondani az önfeljelentés jogával: hogy ne várja tőlem valaki azt, hogy író vagyok benne" – fogalmazott.

Saját maga akarta elmondani történeteit

Úgy fogalmazott: egy hazug világban, ahol sokan átírják ás átíratják történeteiket, ő megírt mindent, ami eszébe jutott.

"Meg kellett ezeket a dolgokat írnom: én nem ismerem az abszolút igazságot, de a legalább

a saját igazságom hozzáférhető legyen

azoknak, akiket ez a korszak érdekel" – mondta.

Azt is elárulta, hogy eredetileg 940 oldalas volt a kézirat, amiben benne volt minden, ami jött belőle: ez csökkent végül 752-re. Úgy fogalmazott: olyasmit, ami korábbi köteteiben benne van, már nem akart újra leírni vagy megismételni. A könyv irodalmi szerkesztője a zenész lánya volt.

"A humor vagy az önirónia nem divat ebben az országban, úgyhogy pár dolgot ki kellett hagyni. Volt egy-két dolog, amivel ártottam volna magamnak: nem akarom azt, hogy pletykalapokban szerepeljek" – mondta el Földes László.

Későn indult pályája

Hobo pályája 33 évesen indult: azt mondja, még 77 évesen is úgy érzi, tanul, igyekszik fejlődni is és befogadni mindent, de nem egy önvizsgáló valaki. Hozzátette: a Kopaszkutya című film zenéjén túl soha nem is írt megrendelésre dalt – ha valami jött, jött, ha nem, akkor pedig nem.

"Az a fajta zene, ami abban a filmben és aztán a betiltott lemezen van, főleg rockzene, ami engem kevésbé érdekel a blues-hoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy ezt én nem szeretem, mert nagyon is elismerem, különösen a filmet, de én másfajta zenei vagy szövegi világban élek, mint a Vadászat, a Hé, Magyar Joe! vagy a Cirkusz Hungaricus, és ezek nagyon messze esnek a Kopaszkutyától" – emlékezett vissza.

Valódi kuriózum is hallható az egyik lemezen

A két, a kötethez mellékelt lemez közül különösen az első, a Térdig a szarban kapcsolódik a könyv kronológiájához Hobo szerint a korongokon teljesen új dalok találhatók, köztük a Viharban születtem különleges és kivételes verziója, melyben Horváth Charlie, Presser Gábor és a nemrégiben elhunyt Kóbor János énekli Hobóval közösen a dalt.

"Kóbor Jánosnak ez volt az utolsó hangfelvétele, ráadásul Presser és Charlie is olyan emberek, akikhez nekem volt közöm, nem vendégmuzsikusokat hívtam meg. Presserrel vannak közös dalaim, az Omegának írtam egy Bunker című nagylemezt, amit betiltottak a nyolcvanas évek elején, náluk kezdtem a pályámat, és Charlie-nak is írtam dalszövegeket. Meghívtam volna még a Baksát és Cseh Tomit is, de már nem élnek, és azóta Kóbor is elment. Ha nem érti félre, amit mondok, akkor is szerencse, hogy így sikerült megcsinálni a ezzel a három emberrel ezt a dalt, különös tekintettel arra, hogy Mecky már nincs köztünk. Ez egy fájdalmas és szép dolog: a fene gondolta volna, hogy ez lesz" – fogalmazott.

Jóból többet kapott

A könyv címére utalva Hobo elmondta: szeretet szerencsére mindig több volt körülötte, mint szar, többet is kapott és adott is belőle.

"Csodálatos családom van, vannak barátaim, nagyon-nagyon sok minden van ebben a serpenyőben, a másikban meg néhány figura, aki megpróbált feljelenteni, vereségek meg tragédiák. De mondom még egyszer: meg kellett írnom ezt, mielőtt valaki átfogalmazza az egészet, majd mindenféle dezinformációkat közül olyanoktól, akik átírják a saját történetüket. Nekem meg kellett írnom ehhez, hogy ez megmaradjon" – summázta a könyv megírásának okát.