Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Nyelvtudás: kiskapuként használják a magyarok az eszperantót

A legtöbben angol nyelvből próbálnak nyelvvizsgát szerezni, de a sikerességről a Nyelvtudásért Egyesület lehangoló képet vázolt fel az InfoRádiónak.

Május végére várhatóan megközelíti a 60 ezret az államilag akkreditált nyelvvizsgát tevő tanulók száma. Ez a demográfiai változásokkal arányos csökkenést jelent a 2018-as és 2019-es számokhoz képest - mondta el az InfoRádiónak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

"Ezek a számok becslésen alapulnak, hiszen a hivatalos, végleges vizsgázók száma jó pár héttel a vizsgák után lesz elérhető, de a nagyobb vizsgaközpontok jelentkezési adataiból világosan azt látjuk, hogy a tavalyi pandémiás, amnesztiás évhez képest nagyon nagy a növekedés, 65 százalék körüli, vagy másképp nézve: az azt megelőző bázisévekhez hasonló számokat várunk, legalábbis az eddigi adatok szerint. A jövőről nagyon nehéz bármit is mondani" - részletezte az InfoRádióban Rozgonyi Zoltán.

A vizsgázók közel kétharmada angol nyelven próbálkozik, 30 százalék a németes, a többi nagyon alacsony százalékon osztozik a többi nyelv, de stabilan

harmadik-negyedik helyen az eszperantó áll, ami Rozgonyi Zoltán szerint egy "szabályozási anomáliából" adódik, a felsőoktatásból kikerülők nyelvvizsga-kötelezettségéből.

Sajtóhírek szerint a HÖOK idén újra nyelvvizsga-amnesztiát kért az ITM-től, ami "nem segíti", hogy a diplomás embereknek nyelvvizsgájuk is legyen.

Erről a Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondta:

"Jóval több mint 10 éve fennálló probléma, hogy az egyetemi évek alatt az egyetemeken tanulók nyelvtudása jellemzően romlik,

azt a nyelvtudást sem sikerül megtartani, amellyel az egyetemre bejutottak.

Ennek tudható be, hogy tízezrével fejezik be a felsőoktatást olyanok, akiknek nem hogy nyelvvizsgájuk nincs, de az idegennyelv-tudásuk egyetlenegy nyelvből sem közelíti meg azt a szintet, amivel az életben bármit is kezdeni lehetne; fontos szakmákról beszélünk, mérnökök jönnek ki használhatatlan nyelvtudással, diplomás egészségügyi dolgozók, tanárok, széles a réteg. Úgy látjuk, »teszteli a vizet« a HÖOK, egy esetleges intézkedés potenciális népszerűségét mérlegelik. De szakmai szervezetek nagyon egyértelműen kiálltak amellett, hogy idén a világon semmi nem indokolja a nyelvvizsga-amnesztiát."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×