Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Csók helyett sok kérdőjel – körkép a nyiladozó vidéki színházakról

A legtöbb vidéki színházban már próbálnak a színészek, a színi igazgatók pedig egy egységes újranyitásban gondolkodnak.

A héten elkezdték a színházi próbákat a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban is. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban azonban csak augusztustól tervezik ugyanezt – tudta meg az InfoRádió a teátrumok vezetőitől, akik arról is beszámoltak, hogy egyelőre

nincs központi szabályozás arra, hogyan lehet majd dolgozni a színházakban.

Elmondták, hogy a színészek a próbák alatt betartják a biztonságos, legfeljebb másfél méteres távolságot, be- és kilépéskor kézfertőtlenítőt használnak, és maszkot is viselnek.

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója úgy véli, hogy a színházi munkavégzés meglehetősen speciális. Nem lehet minden szabályt egy az egyben betartatni, mint egy vendéglátóegységben, de azért törekednek rá. „Nem csókolóznak a színészeink, csak áhítattal néznek egymásra, elképzelik az adott szituációt, megtartják annak lelki szünetét és aztán mennek tovább a szöveggel” – fogalmazott Barnák László.

Az idei üzleti tervét valamennyi színház átalakította.

Az elmaradt előadásokat pedig be akarják pótolni.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban például két bérletes előadás maradt el, ezeket pótolni fogják, mondta el az intézmény marketingvezetője az InfoRádiónak. „A jegyes előadásokra vonatkozóan már kiadtunk egy tájékoztatást, ezeket sajnos pótolni nem tudjuk, de a nézőknek lehetőségük van a jegyek visszaváltásra – fogalmazott Török Katalin. – Bérleteseinket pedig, amellett, hogy pótolnák bizonyos előadásainkat, kompenzálni fogjuk több opcióval is” – ígérte.

Amint lehet, a szombathelyi teátrum is műsorra tűzik a félbemaradt évad előadásait, aztán elkezdenek készülni az újra, azonban egyelőre nem tudják, hogy mikor – mondta el az InfoRádiónak Jordán Tamás, az intézmény igazgatója.

Az újranyitás kérdésén rengeteget gondolkodnak a színházak vezetői, egyebek mellett azon, hogyan lehet megoldani az előcsarnokba való megérkezést, hogyan lehet elvezetni a nézőket a nézőtérre, vagy miként lehet majd megoldani a sorban állást a mosdóknál vagy a büféknél.

Jordán Tamás megjegyezte,

tervezni csak akkor tudnak, ha meglesznek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani.

„Találgatni tudok. Lehet, eleinte úgy jöhetnek majd be a nézők, hogy csak minden második széken ülnek. Meglehet, hogy lesz egy ilyen kritérium – fogalmazott. – Akkor viszont nekünk meg kell fontolnunk, hogy érdemes-e egyáltalán félház előtt előadást tartanunk.”

Sokan vannak, akik már nagyon szeretnének színházba menni, de olyan is van, aki addig nem teszi be a lábát a teátrumba, amíg nincs oltás és biztonságos védelem a vírus ellen – fogalmazott Barnák László, aki úgy véli, hogy a páholyok szerepe felértékelődhet a jövőben.

A színház halálát jelentené,

ha az előadásokat a járványügyi intézkedések betartása mellett kellene bemutatni – mondta az InfoRádiónak Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. „Nagyon nehéz lenne színházat úgy csinálni, hogy a közelség, a távolság, az érintés, a színészek kifejezési eszközeinek fizikai része, azok korlátozva lennének.”

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház direktora szerint az is jó megoldás lehet, hogy az egy háztartásból érkező emberek ne egymás mellett, hanem egymás mögött üljenek a nézőtéren.

A bevételkiesés rosszul érintette a vidéki színházakat is,

a színi igazgatók elmondták, hogy az államtól és az önkormányzati fenntartóktól kapnak akkora támogatást, amely egyfajta anyagi biztonságot ad a kiemelt színházak működéséhez.

A szegedi intézmény azonban nehéz helyzetbe került. „A sok-sok mínusz most egymásra rakódik. De bízom abban, hogy tudunk úgy optimálisan gazdálkodni a a következő hónapokban, hogy ezt csökkenteni tudjuk majd, hála a közös működtetési megállapodásnak” – mondta Barnák László.

Oberfrank Pál is véleményt formált: „Senkit nem kellett elküldeni, mindenki meg tudta kapni a fizetését. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy komoly áldozatokat kellett hoznia a színháznak, ami lehet, a művészi munka kárára fog menni, mert nem jut majd annyi díszletre, jelmezre” – magyarázta.

A műszaki és gazdasági osztályok áprilistól szinte mindenhol fokozatosan felvették a munkát. A színészek pedig otthonról dolgoztak, a közösségi médiának köszönhetően mesét, vagy verset mondtak, de arra is volt példa, hogy a színházak a korábbi előadások felvételeit tették közzé.

Az újranyitásról az InfoRádió megtudta, hogy a vidéki és fővárosi színi igazgatók egységes időpontban gondolkodnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×