eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Csók helyett sok kérdőjel – körkép a nyiladozó vidéki színházakról

A legtöbb vidéki színházban már próbálnak a színészek, a színi igazgatók pedig egy egységes újranyitásban gondolkodnak.

A héten elkezdték a színházi próbákat a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és a szombathelyi Weöres Sándor Színházban is. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban azonban csak augusztustól tervezik ugyanezt – tudta meg az InfoRádió a teátrumok vezetőitől, akik arról is beszámoltak, hogy egyelőre

nincs központi szabályozás arra, hogyan lehet majd dolgozni a színházakban.

Elmondták, hogy a színészek a próbák alatt betartják a biztonságos, legfeljebb másfél méteres távolságot, be- és kilépéskor kézfertőtlenítőt használnak, és maszkot is viselnek.

A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója úgy véli, hogy a színházi munkavégzés meglehetősen speciális. Nem lehet minden szabályt egy az egyben betartatni, mint egy vendéglátóegységben, de azért törekednek rá. „Nem csókolóznak a színészeink, csak áhítattal néznek egymásra, elképzelik az adott szituációt, megtartják annak lelki szünetét és aztán mennek tovább a szöveggel” – fogalmazott Barnák László.

Az idei üzleti tervét valamennyi színház átalakította.

Az elmaradt előadásokat pedig be akarják pótolni.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban például két bérletes előadás maradt el, ezeket pótolni fogják, mondta el az intézmény marketingvezetője az InfoRádiónak. „A jegyes előadásokra vonatkozóan már kiadtunk egy tájékoztatást, ezeket sajnos pótolni nem tudjuk, de a nézőknek lehetőségük van a jegyek visszaváltásra – fogalmazott Török Katalin. – Bérleteseinket pedig, amellett, hogy pótolnák bizonyos előadásainkat, kompenzálni fogjuk több opcióval is” – ígérte.

Amint lehet, a szombathelyi teátrum is műsorra tűzik a félbemaradt évad előadásait, aztán elkezdenek készülni az újra, azonban egyelőre nem tudják, hogy mikor – mondta el az InfoRádiónak Jordán Tamás, az intézmény igazgatója.

Az újranyitás kérdésén rengeteget gondolkodnak a színházak vezetői, egyebek mellett azon, hogyan lehet megoldani az előcsarnokba való megérkezést, hogyan lehet elvezetni a nézőket a nézőtérre, vagy miként lehet majd megoldani a sorban állást a mosdóknál vagy a büféknél.

Jordán Tamás megjegyezte,

tervezni csak akkor tudnak, ha meglesznek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani.

„Találgatni tudok. Lehet, eleinte úgy jöhetnek majd be a nézők, hogy csak minden második széken ülnek. Meglehet, hogy lesz egy ilyen kritérium – fogalmazott. – Akkor viszont nekünk meg kell fontolnunk, hogy érdemes-e egyáltalán félház előtt előadást tartanunk.”

Sokan vannak, akik már nagyon szeretnének színházba menni, de olyan is van, aki addig nem teszi be a lábát a teátrumba, amíg nincs oltás és biztonságos védelem a vírus ellen – fogalmazott Barnák László, aki úgy véli, hogy a páholyok szerepe felértékelődhet a jövőben.

A színház halálát jelentené,

ha az előadásokat a járványügyi intézkedések betartása mellett kellene bemutatni – mondta az InfoRádiónak Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. „Nagyon nehéz lenne színházat úgy csinálni, hogy a közelség, a távolság, az érintés, a színészek kifejezési eszközeinek fizikai része, azok korlátozva lennének.”

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház direktora szerint az is jó megoldás lehet, hogy az egy háztartásból érkező emberek ne egymás mellett, hanem egymás mögött üljenek a nézőtéren.

A bevételkiesés rosszul érintette a vidéki színházakat is,

a színi igazgatók elmondták, hogy az államtól és az önkormányzati fenntartóktól kapnak akkora támogatást, amely egyfajta anyagi biztonságot ad a kiemelt színházak működéséhez.

A szegedi intézmény azonban nehéz helyzetbe került. „A sok-sok mínusz most egymásra rakódik. De bízom abban, hogy tudunk úgy optimálisan gazdálkodni a a következő hónapokban, hogy ezt csökkenteni tudjuk majd, hála a közös működtetési megállapodásnak” – mondta Barnák László.

Oberfrank Pál is véleményt formált: „Senkit nem kellett elküldeni, mindenki meg tudta kapni a fizetését. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy komoly áldozatokat kellett hoznia a színháznak, ami lehet, a művészi munka kárára fog menni, mert nem jut majd annyi díszletre, jelmezre” – magyarázta.

A műszaki és gazdasági osztályok áprilistól szinte mindenhol fokozatosan felvették a munkát. A színészek pedig otthonról dolgoztak, a közösségi médiának köszönhetően mesét, vagy verset mondtak, de arra is volt példa, hogy a színházak a korábbi előadások felvételeit tették közzé.

Az újranyitásról az InfoRádió megtudta, hogy a vidéki és fővárosi színi igazgatók egységes időpontban gondolkodnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×