Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Russia Ukraine Conflict Concept - Russian and Ukrainian Flags overlaying close up of war Military damage, destroyed tank and aircraft scraps in a pile
Nyitókép: Craig Hastings/Getty Images

Szemléletes ábrán az orosz és ukrán erők előretörése

Oroszország az elmúlt egy év legnagyobb területszerzését érte el augusztus hónapban, a nyáron összesen több mint 600 négyzetkilométert foglaltak el Ukrajnán belül – derül ki a War Mapper friss elemzéséből. Ez még mindig kisebb, mint az a terület, amit az ukrán haderő egy hónap alatt megszállt Kurszk megyében.

A War Mapper a háború eleje óta készít térképeket harctéri fotók, videók alapján az orosz és ukrán területszerzésről. Minden hónapban kitesznek egy érdekes grafikont is, melyen az aktuális havi területszerzés „nettósítva” látható – írja a Portfolo. Vagyis, ha például Oroszország elfoglal 100 négyzetkilométert adott hónapban, Ukrajna pedig visszafoglal 50-et, akkor a nettó orosz területszerzés 50 négyzetkilométer lesz.

Minap megérkezett a legfrissebb ábra a nyári nettó területváltozásokról: újdonság, hogy a kurszki és az ukrajnai területi változásokat külön-külön tüntették fel. A War Mapper összesítéséből egyebek mellett kiderül, hogy

  • Oroszország augusztusban az elmúlt egy év legnagyobb területszerzését érte el: 350,66 négyzetkilométert foglaltak el Ukrajnában. A nyár folyamán ezzel közel 600 négyzetkilométer területet szereztek összesen. Az orosz haderő egyébként tavaly november óta folyamatosan nettó területszerző, vagyis többet foglalnak el Ukrajnából, mint amennyit az ukrán hadsereg vissza tud hódítani (az alábbi ábrán tévesen 2025 július szerepel 2024 augusztus helyett, ezt a szerző meg is jegyzi).
  • Ukrajna a kurszki offenzíva során 769 négyzetkilométer területet foglalt el, ami nagyobb, mint az orosz hadsereg teljes nyári területszerzése. Ez egyébként kicsit több mint fele annak a hivatalos számnak, amit Kijev legutóbb közölt: az elfoglalt terület Ukrajna hivatalos kommunikációja szerint 1200 négyzetkilométer.

Oroszország jelenleg Ukrajna 17,79 százalékát tartja megszállva.

A lap végül megjegyzi, hogy a háború kimenetelét nem a területszerzés dönti el; az összehasonlítás azért érdekes, mert látható, hogy igazak azok a hírek, amik szerint a kurszki offenzíva miatt Ukrajnának jelentős területeket kellett feladnia a Donbaszban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×