Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Újoncok kiképzésen vesznek részt a dél-oroszországi Rosztovi terület egyik gyakorlóterén 2022. október 4-én. Az orosz védelmi miniszter szerint több mint 200 ezer embert soroztak be az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: Arkagyij Budnyickij/MTI

London szerint új veszély fenyegeti az oroszokat

A brit védelmi minisztérium arra figyelmeztet, hogy komoly veszélyt jelentenek az orosz civilekre is a börtönökből toborzott katonák.

Az ukrajnai háború iszonyatos emberveszteségeit Moszkva úgy igyekszik pótolni, hogy a hadsereg 2022 júliusa óta már a fegyintézetekből is verbuvál újoncokat. Az elítélteknek azt ígérik, hogy jelentősen csökkentik, vagy akár el is engedik a büntetésüket, amennyiben hat hónapot szolgálnak az ukrán fronton. Erre azért van szükség, mert a Kreml el akarja kerülni, hogy menekülők újabb hulláma hagyja el Oroszországot egy mozgósítás hírére.

Ugyanis 2022-ben, amikor Vlagyimir Putyin elrendelte a tartalékosok behívását, az orosz sajtó szerint legalább 700 ezer férfi hagyta el a hazáját. A legtöbben Kazahsztánban, Szerbiában, Törökországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Grúziában és Finnországban kerestek menedéket. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a menekültek legtöbbje magasan képezett szakmunkás, vagy olyan diplomás volt, akiknek a hiánya nehézséget okoz az orosz gazdaságnak.

Ezért Putyin elnök igyekszik elkerülni, hogy újabb mozgósítást kelljen elrendelnie.

A fegyencek verbuválása még a néhai Jevgyenyij Prigozsin ötlete volt. Ő maga is börtönviselt ember lévén pontosan tudta, hogy az orosz fegyintézetekben miféle foglyokat őriznek. Amikor a Prigozsin által alapított Wagner csoportot is bevetették Ukrajnában, a zsoldosok súlyos veszteségeket szenvedtek. Azért, hogy teljesíteni tudják a küldetésüket, sürgősen pótolniuk kellett az elesett vagy sebesült harcosaikat, méghozzá minél nagyobb létszámban.

Ekkor kezdte Prigozsin a börtönöket látogatni és ígért büntetlenséget azoknak, akik hajlandók fél évre háborúba menni. Az ötletet hamarosan átvette az orosz hadsereg is. A kezdeti sikerek után azonban hamar lelohadt az elítéltek kedve a katonáskodáshoz. Híre ment ugyanis, hogy a fronton az orosz hadsereg tisztjei és katonái milyen embertelenül bánnak az elítéltekből toborzott újoncokkal.

Lényegében feláldozható ágyútölteléknek tekintették őket, akiket habozás nélkül küldtek a legvéresebb harcok sűrűjébe.

Néhányan persze túlélték a háború poklát és fél év szolgálat után hazatérhettek. Ekkor kezdődtek velük az igazi gondok. A többnyire erőszakos bűncselekményekért, nemi erőszakért vagy gyilkosságért elítélt bűnözők egy része a hazatérést követően úgy érezte, háborús veteránként a törvények felett áll. Az orosz közvéleményt sorra rázták meg a brutális emberölések, amelyeket az Ukrajnában harcolt egykori fegyencek követtek el.

A brit védelmi minisztérium a Versztka című orosz ellenzéki kiadványra hivatkozva arról számolt be, hogy csak az idén áprilisban 107 orosz állampolgárt öltek meg, 100-at pedig súlyosan megsebesítettek a frontról hazatért egykori elítéltek. Az orosz portál úgy tudja, hogy legalább 100 esetben indult büntetőeljárás olyan ügyekben, amelyekben a gyanúsított a katonai szolgálatot vállaló korábbi börtöntöltelék.

London összegzése szerint az orosz vezetésnek annyira szüksége van az Ukrajnában bevethető újoncokra, hogy inkább vállalja azt a kockázatot, amit az elítéltek kiengedése jelent. A moszkvai vezetés valószínűleg úgy gondolja, hogy a havi néhány százzal több erőszakos bűncselekmény még mindig kisebb kárt okoz a társadalomnak, mint egy újabb mozgósítás, ami elől aztán megint százezrével menekülnének a fiatal és jól képzett orosz férfiak.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×