Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által jelölt eddigi elnöke ünnepel az újraválasztása után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ursula von der Leyen maradhat az Európai Bizottság élén - szavazatszámok

Jól látszik az Európai Parlament erős megosztottsága az ügyben.

Újabb öt évre Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke, miután 401 EP-képviselő szavazott rá a csütörtöki ülésen, míg 284-en ellene. Legalább 360 szavazatot kellett kapnia - hirdette ki az eredményt Roberta Metsola, az EP elnöke.

A mandátumát már átvevő 719 képviselőből 707 szavazott; 15-en tartózkodtak, 7 érvénytelen szavazat volt.

A titkos szavazáson az Európai Néppárt frakciójának politikusa most több voksot kapott, mint öt éve: akkor a minimálisan szükségesnél kilenccel kapott csak többet, most negyveneggyel.

Az Európai Bizottság felállásához még hosszú időre van szükség. Ursula von der Leyenen elnökön kívül Kaja Kallas volt észt miniszterelnök külügyi főképviselői pozíciója dőlt már el.

A következő hetekben lezárul a folyamat, melynek során a tagállamok jelölteket neveznek meg az uniós biztosi posztokra, majd pedig az EB-elnök kiosztja a pozíciókat, a jelölteket meghallgatják az EP szakbizottságai, és végül a parlamenti képviselők szavaznak a biztosok személyéről.

Még a szavazás előtt készült, de a folyamatok és a várható fejlemények tekintetében aktuális az alábbi beszélgetés Navracsics Tibor korábbi uniós biztossal, a jelenlegi közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel:

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×