Szaúd-Arábia és Irán mellett Argentína, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek kapott meghívást 2024. január 1-jével a jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoportba.

A BRICS-tagállamok vezetői a csúcstalálkozón egyhangúan a szervezet további bővítése mellett foglaltak állást azzal az indoklással, hogy szembe tudjanak nézni a világméretű "zűrzavar és átalakulás" korszakával. A tagok között azonban véleménykülönbség volt a bővítés mértéke és gyorsasága tekintetében.

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok által elszigetelt Oroszország, illetve a Washingtonnal kereskedelmi és külpolitikai kérdésekben vitában álló Kína - Dél-Afrikával együtt -

a szervezet gyors bővítését támogatta, hogy ellensúlyozzák a Nyugat befolyását.

Brazília és India, amelyek szorosabb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni a Nyugattal, nem támogatták a szervezet gyors és nagyméretű bővítését. Dél-Afrika szerint több mint 40 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, közülük 22 hivatalosan is bejelentette ezt a szándékát.

A BRICS-országok a jövőben csatlakozó tagállamokat nem ideológiai alapon, hanem geopolitikai fontosságuk alapján fogják kiválasztani - közölte a brazil elnök csütörtökön Johannesburgban.

"Nem a hatalmon lévő személye a fontos, hanem az ország jelentősége" - mondta a brazil elnök

csütörtökön egy sajtótájékoztatón, mielőtt elhagyta Johannesburgot. "Nem tagadhatjuk Irán és a többi csatlakozó ország geopolitikai súlyát" - tette hozzá.

Brazília támogatja Nigéria, Angola, Mozambik és a Kongói Demokratikus Köztársaság belépését a csoportba - közölte az elnök. Lula a következő lépésnek a világ legfejlettebb demokratikus államait magába foglaló G7-csoporttal való találkozást javasolta.

A világ népességének mintegy 40 százalékát tömörítő BRICS-országok a globális hazai össztermék (GDP) mintegy negyedét állítják elő, egységes vízió hiányában azonban a szervezet egyelőre a méretéhez képest kisebb globális politikai és gazdasági befolyással bír.