Ukrajna akár 60 darab F–16-os vadászrepülőhöz is hozzájuthat Dániából és Hollandiából, miután az Egyesült Államok jóváhagyását követően erről az elmúlt hétvégén megállapodás született. Önmagában azonban keveset jelent a gépek száma, legalább ilyen fontos, hogy milyen fegyverekkel lesznek felszerelve.

A modern sugárhajtású vadászgépek általában egy gépágyúval és két darab önvédelemre szolgáló infravörös rakétával vannak felszerelve, ami gyakorlatilag légtérrendésztere, illetőleg önvédelemre elégséges.

„Ezzel viszont se szárazföldi csapást nem tudnak végrehajtani, se légi harcot nem nagyon tudnak vívni”

– hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanára. Tehát igazából az a kérdés, hogy Ukrajna milyen típusú rakétákat és levegő-föld fegyvereket kap a gépekhez.

Dániában 48 darab F–16-os vadászgép áll jelenleg szolgálatban, amiket folyamatosan F–35-ösökre cserélnek. Miután előbbiek kivonását 2025-re tervezték, vélhetően előbbre hozták a folyamatot azért, hogy át tudják adni a gépeik egy részét Ukrajnának. A szakértő megjegyezte: természetesen a dán hadsereg rendelkezik légiharc-fegyverzettel, úgynevezett láthatáron túli eszközökkel, valamint szárazföldi csapásmérésre alkalmas eszközökkel is, amik egy (jelentős) részének átadásával Ukrajna elég potens fegyverrendszerrel bírna.

A fentieken túl szintén kardinális kérdés a pilóták kiképzése, ami egy típusátképzés esetében is több hónapos folyamat. Tehát, egy olyan pilóta, aki már repült sugármeghajtású repülőgéppel, például MiG–29-essel, akár Szu–27-essel, körülbelül

fél év alatt átképezhető arra, hogy repülje az F–16-osot, de ekkor még mindig csak az alapképességekkel fog rendelkezni, magyarán stabilan fel és le tud szállni.

Somkuti Bálint elmondása alapján a légi harc megvívásának az alapelvei ugyanazok, viszont a fegyverek másképp működnek, máshol vannak a kezelőszervek, stb., aminek elsajátítása egy évig is eltarthat. „És akkor még csak a légi harcról beszéltünk, mert a szárazföldi fegyverek bevetése egy másik történet.”

Kiemelte: a szárazföldön legfeljebb belemegy egy árokba, kidönt egy fát, esetleg egyéb módon kerül kellemetlen helyzetbe egy jármű,

a levegőben egy hiba viszont jó eséllyel is a pilóta katapultálását és a gép elvesztését jelenti. Tehát nem nagyon lehet megspórolni kiképzési fázisokat.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanára ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az ukrán pilóták kiképzése „fű alatt” már azelőtt elkezdődött, hogy a hivatalos engedély erre megérkezett, ezért aztán már az év vége előtt megtörténhet az első ukrán pilóták átképzése.

A biztonságpolitikai elemző szerint, miután inkább az úgynevezett csapat-légvédelem az, ami kezd kimerülni ukrán részről, ezen a területen kaphatnak szerepet az F–16-osok.

A Somkuti Bálinttal készült teljes interjú alább hallgatható meg.