Pár nappal ezelőtt az oroszok újabb rakétacsapásokat mértek Ukrajna nyugati körzeteire. A korábbiaktól eltérően azonban ezúttal nem az úgynevezett kritikus infrastruktúrát akarták rombolni, hanem repülőtereket és katonai raktárakat vettek célba - írja a Financial Times. A brit újság megjegyzi, hogy a legtöbb ilyen létesítmény több száz vagy akár ezer kilométerre van a frontvonaltól, mégis nagyon fontos lett az oroszok számára.

Ennek oka pedig az, hogy az ukránok ezekről a bázisokról vetik be a nyugati szövetségeseiktől kapott, nagy pontosságú fegyvereiket. Márpedig a brit Storm Shadow és a francia Scalp cirkálórakéták különösen érzékeny veszteségeket okoznak az oroszoknak.

Nem csoda, ha Moszkvában elsődleges célpontoknak jelölték a fegyvereket hordozó harci gépeket és az azokat vezető pilótákat, meg persze a reptereket is, ahonnan a bevetésekre indulnak. Ezért az ukrán légierő szinte folyamatosan mozgatja egyik reptérről a másikra a gépeit és azok személyzetét. Több új légibázist is építettek, amelyek helye szigorúan titkos. Ezek egyikét látogatta meg nemrég Volodimir Zelenszkij elnök, aki az egyik bevetésre induló gépre függesztett francia, Scalp rakétára ráírta: "Dicsőség Ukrajnának".

The first official view on the French SCALP EG missile on Ukrainian Su-24 pic.twitter.com/SXEBjNdFWi

— Special Kherson Cat ??? (@bayraktar_1love) August 6, 2023

Kijev már jó ideje szeretne új, nagy hatótávolságú és rendkívül pontos cirkálórakétákhoz jutni. A háború kitörése után ugyanis az oroszoknak nem sikerült megszerezniük a teljes légi uralmat, így az ukrán légierőnek maradtak használható repülőterei, harci gépei és főleg képzett pilótái, akik most egyik csapást a másik után zúdítják az orosz parancsnokságokra, csapatösszevonásokra vagy éppen a megszállt területek lévő hidakra, vasúti csomópontokra. Bizonyíthatóan a Krím-félsziget északi részét a szárazfölddel összekötő vasúti hidat is egy ilyen cirkálórakéta-támadás tette napokra használhatatlanná.

A britekkel és franciákkal ellentétben az amerikaiak és a németek sokkal óvatosabbak a fegyverszállításokat illetően.

Kijev mindeddig hiába kérte, hogy Washington szállítson olyan MGM-140 ATACMS rakétákat, amelyek a HIMARS sorozatvetőkből indíthatók és rendkívül pontosan képesek eltalálni az akár háromszáz kilométerre lévő célokat is. Berlintől ugyanakkor a repülőgépekről bevethető, KEPD 350 Taurus cirkálórakétákat szeretnék megkapni, amelyek a Storm Shadow-hoz és a Scalphoz hasonló harcértékkel rendelkeznek.

A német és az amerikai vezetés azért húzódozik az ilyen fegyverek szállításától, mert attól tart, hogy azokkal az ukránok esetleg oroszországi célpontokat is támadnának. Ez viszont akár a háború eszkalálódását is eredményezné. Kijev persze már többször kijelentette, hogy a nyugati fegyvereket csak Ukrajna határain belül fogják bevetni és az eddigi gyakorlat is ezt igazolja.

Az oroszok számára főleg az okoz nagyon sok gondot, hogy az új fegyverekkel az ukránok hatásosan pusztítják a Krímben lévő támaszpontjaikat, illetve az oda vezető logisztikai vonalakat. A félsziget 2014-es bekebelezése után Moszkva rengeteg katonát és támaszpontot telepített a félszigetre, ahonnan aztán tavaly februárban az invázió egyik főereje is megindult.

Ráadásul itt található az orosz Fekete-tengeri flotta legfontosabb bázisa, Szevasztopol is.

Ha ezt sikerülne az ukránoknak semlegesíteniük, akkor azzal jóformán ellehetetleníthetnék az egész térségben az orosz haditengerészetet.

Mivel a korszerű, nyugati cirkálórakéták elfogása meghaladja az orosz légvédelem képességeit, a támadó gépek bázisait és pilótáit vették célba. Ezen a héten összesen 28 cirkálórakétát indítottak, amelyekből csak 16-ot tudtak lelőni az ukránok. Az orosz rakéták viszont nemcsak katonai és hadiipari létesítményeket tettek tönkre, hanem számos civil halálát is okozták.

Footage of Russian missile strikes on Ukrainian state-owned aerospace manufacturer PA Pivdenmash (Yuzhmash) plant in Dnipro last night. pic.twitter.com/yld4ST6YMT

— Clash Report (@clashreport) August 15, 2023

A német parlament egyik nagy tekintélyű, kereszténydemokrata politikusa ennek nyomán ismét sürgette a berlini kormányt, hogy szállítson még több légvédelmi rendszert Ukrajnába. Norbert Röttgen azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy elégtelen a katonai repterek légoltalma, de például Odesszát is erősebben kellene védeni. Az ellenzéki politikus azt is mondta, hogy alaptalan a berlini vezetés aggodalma, és mielőbb meg kellene kezdeni a nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását, hasonlóan a britekhez, franciákhoz.

Ezt a vélekedést osztja Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő egykori parancsnoka is. Ő azt hangoztatta, hogy gyorsan meg kellene pakolni néhány C-17-es szállítógépet MGM-140 ATACMS rakétákkal és KEPD 350 Taurus robotrepülőgépekkel, aztán leszállítani őket Ukrajnának.

Give the Ukranian army Army Tactical Missile System (ATACMS) and do it now so that they can destroy the Russian genocidal aggressors in their country. Ammunition and command bunkers, bridges, radar stations, missile installations far beyond the frontlines need to burn. pic.twitter.com/ujkNGj8Ya9

— @EdwinMermans (@EdwinMermans) August 12, 2023

Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter egyik tanácsadója ezt azzal toldotta meg, hogy a lassan kikopó, szovjet/orosz eredetű Szuhojok és MiG-ek helyett már F-16-osokkal kellene felszerelni a légierejüket. Ennek érdekében sürgette, hogy gyorsítsák fel a pilótáik kiképzését. Úgy fogalmazott: "Az ukrán repterek elleni legutóbbi orosz támadás azt is bizonyítja, Moszkva retteg attól, hogy Kijev F-16-osokat kaphat, mert a korszerű nyugati gépek jelentősen elősegíthetik Ukrajna gyors győzelmét."