Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Biztonsági őr vezeti el az Utolsó Nemzedék nevű környezetvédelmi csoport egyik aktivistáját (b), miután társával olajjal öntötték le Gustav Klimtnek a bécsi Leopold Múzeumban őrzött Élet és halál című festményét 2022. november 15-én. A másik aktivista a képet védő üvegtáblához ragasztotta magát. A kép a védőüveg miatt sértetlen maradt. Az aktivisták akciója miatt a múzeum több termét le kellett zárni a látogatók előtt, a rendőrök a helyszínre érve felvették az elkövetők adatait.
Nyitókép: MTI/AP/Letzte Generation Österreich

Hivatalos felmentést kapott váratlanul az Utolsó Nemzedék

Bűnszervezet létrehozásával gyanúsították meg a hatóságok a látványos környezetvédő akciókat végrehajtó Letzte Generation német klímavédő szervezetet egy májusi razzia után, de most a német rendőrség és az alkotmányvédelmi hivatal is közölte: nem szélsőségesek és nem is radikalizálódnak a klímavédők.

Aligha okozott egy szervezet az elmúlt évben annyi bosszúságot a német lakosságnak, mint az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű klímavédő csoport. Tagjai több más európai országban is sajátos tiltakozó akciókkal igyekeztek felhívni a figyelmet a környezetvédelem elhanyagolására. Neves múzeumokban híres festményeket mázoltak be, elsősorban a német városokban pedig a forgalmat megbénítva az úttesthez ragasztották magukat.

A közelmúltban az a vád is elhangzott velük szemben, hogy az anyagi támogatás biztosítása érdekében bűnszervezet létrehozásán fáradoznak. A vád alátámasztására bajor ügyészségi kezdeményezésre május utolsó hetében több tartományban sorozatos rendőrségi razziákat és ennek keretében házkutatásokat hajtottak végre különböző, a csoport tulajdonában lévő ingatlanokban. A bajor ügyészség állítása szerint az eljárás a 2022 közepe óta érkezett számos lakossági büntetőfeljelentés miatt indult. Hét személyt őrizetbe vettek, azzal gyanúsítva őket, hogy adománygyűjtő kampányt szerveztek az Utolsó Nemzedék "további bűncselekményeinek" finanszírozására. Állítólag 1,4 millió euró adományt gyűjtöttek össze, és a pénz jelentős részét a feltételezések szerint bűncselekmények elkövetésére használták fel.

A higgadtságáról híres Olaf Scholz kancellár is nekitámadt a klímavédőknek. A kancellár egy rendezvényen úgy fogalmazott, hogy "teljesen hibbant" dolgot művel az, aki a klímavédelem jegyében az úttestre ragasztja magát.

Most viszont fordult a kocka,

mind a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal (BKA), mind az Alkotmányvédelmi Hivatal felmentette a szervezetet a súlyos gyanúsítások alól.

A BKA szerint semmi jele annak, hogy a klímavédők szélsőségesek lennének Sőt mi több, még a veszélyét sem látja annak, hogy az Utolsó nemzedék radikalizálódna. A hivatal leszögezte azt is, hogy semmifajta olyan információval nem rendelkezik, amely szélsőségességre vagy radikalizálódásra utalna. Továbbá semmilyen terhelő információval nem rendelkezik egyetlen csoporttagra vonatkozóan sem.

A csoport központi célja az, hogy a német klímapolitikát az általa fenntarthatónak tartott szint irányába befolyásolja – ismerte el a BKA. A csoport azt akarja, hogy a szövetségi kormány nyújtson be részletes tervet arról, miként tudja Németország elérni azt a célt, hogy világ országai az ipari forradalom előtti szinthez képest maximum 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést.

A BKA.hoz asonlóan foglalt állást az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke is. Thomas Haldenweg szerint a hivatal nincs olyan információnak nincs a birtokában, amely az Utolsó Nemzedék szélsőségességére utalna. "Mivel az aktivisták alapvető hozzálátásnak lényege a tényleges erőszak alkalmazásától való tartózkodás,

jelenleg nem áll fenn a szélsőségesség gyanúja"

– hangoztatta az elnök.

Élesen bírálta a csoport elleni korább kemény rendőrségi fellépést a Zöldek Pártjának vezető politikusa, Robert Habeck. A gazdasági miniszter – aki egyben alkancellár is – "teljesen abszurdnak" nevezte a szervezet kriminalizálását. A környezet- és természetvédelmi szövetség rendezvényén Habeck elítélte a rendőrségi razziákat, és ezzel összefüggésben azt a gyanút, hogy a csoport terrorista szervezet létrehozására törekedne. A zöld párti politikus ugyanakkor azt hangoztatta, hogy bár megérti a klímavédők aggodalmait, a tiltakozás formáival nem ért egyet. A kancellárhoz hasonlóan úgy vélekedett, hogy akcióik nem segítik a klímavédelem ügyét.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×