eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az éjszakai orosz tüzérségi támadásban megsérült épület romjainál dolgoznak mentők a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv közelében lévő Kluhino-Baskirivka 2022. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Kozlov

Vétózott a magyar kormány az Európai Unióban, elúszhat 1650 milliárd forint

Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta, hogy 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson az Európai Unió Ukrajnának. A többi 26 ország támogatta a javaslatot.

A 444.hu írta meg először, hogy a magyar pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának adandó 18 milliárdos kedvezményes EU-hitelt.

A pénzt az ukrán állam működésére adta volna az EU, és cserébe reformokat várt volna el a kijevi kormánytól. A 18 milliárd eurót az Európai Bizottság hitelként vette volna fel, hivatalosan a magyar kormány ezzel nem ért egyet, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú hitelmegállapodásokat az ukrán kormánnyal.

Ahogy az az Infostarton megírtuk Orbán Viktor november 18-án, a Magyar Állandó Értekezleten arról beszélt: "az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között. Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében". Lényegében ez jelent meg november 24-én a Magyar Közlönyben. Ahhoz azonban végig ragaszkodott, hogy ezt ne közösen nyújtsák.

A vétó nyomán a cseh elnökség állítólag arra készül, hogy megoldást találjon arra, hogyan tudja a többi ország megoldani Ukrajna támogatását, Magyarország kihagyásával.

A lap arról is ír, hogy "a tagállamok levették a napirendről a magyar helyreállítási terv elfogadását. Amennyiben ezt a tervet a tagállamok még ebben az évben nem hagyják jóvá, akkor Magyarország végleg elesik körülbelül 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól".

A magyar vétónak és a helyreállítási terv elfogadásának jogilag nincs köze egymáshoz.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×