eur:
385.23
usd:
355.39
bux:
69401.76
2024. május 24. péntek Eliza, Eszter
Varga Mihály pénzügyminiszter beszél A gazdasági válságkezelés eszközei, támogatás- és adópolitika, a gazdasági kamarák szerepe címmel rendezett szakmai konferencián a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán 2022. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Varga Mihály: zsaroló pozícióba szeretne kerülni az Európai Bizottság

A pénzügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy a Brüsszel szeretné összekötni az uniós kifizetéseket az ukrán közös hitelfelvétellel.

A kormány nem kapcsolja össze az uniós helyreállítási programot az Ukrajnának szánt közös uniós hitelfelvétellel - szögezte le Varga Mihály pénzügyminiszter a HírTv Bayer show című műsorának vendégeként.

Arra a felvetésre, hogy a csak most jóváhagyott helyreállítási terv és pénz mögött is közös uniós hitel volt, és azt a magyar kormány már akkor is ellenezte, Varga Mihályazt mopndta:

Magyarországnak rossz tapasztalata van az ilyen hitelfelvétellel.

Ráadásul szerinte a hitelhez terv is kell, és bár Ukrajna most bajban van és Magyarország szerint is segíteni kell - és ezt tette eddig is a kormány, jegyezte meg a pénzügyminiszter -, ám Ukrajna részéről nincs terv ezen pénz felhasználására.

"Ha Ukrajnának pusztán finanszírozási gondjai vannak, akkor kétoldalú megállapodásokkal járuljunk hozzá ezek megoldásához. Magyarország el tudja különíteni a költségvetéséből a mintegy 75 milliárd forintnak megfelelő eurót, ami a rá eső rész a közös hitelből, de elvár bizonyos garanciákat, hogy ezt jól használják fel. Ugyanakkor ezt nem kapcsoljuk össze más kifizetésre váró programokkal. Nincs köze szerintünk a partnerségi megállapodásnak, a helyreállítási programnak az ukrán támogatáshoz.

Ez csak az ő fejükben van összekötve, mert zsarolási pozícióba szeretne kerülni az Európai Bizottság,

összekötve ezekkel a támogatásokat.

"Ukrán kérdésben mi azt javasoljuk, hogy minden ország a rá eső részt tárgyalja le és biztosítsa a rá eső összeget" - nyilatkozta a pénzügyminiszter.

Kérdezték még az EU-s szanciókról is. Válaszul megjegyezte, hogy Belgium és Hollandia például növelte a kereskedelmi forgalmát Oroszországgal, amit álságosnak tart. "Éljenek a szankciók!" - reagált arra, hogy Bayer Zsolt megemlítette: az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) Európába irányuló importja 40 százalékkal, Belgiumé pedig a kétszeresére nőtt. Varga Mihály véleménye szerint a nyolcadik csomag után meg kell vizsgálni, hogy a szankciók élérték-e a céljukat. A magyar kormány szerint nem - tette hozzá.

Azt nem tudta megmondani, hogy a háború mikor ér véget, de úgy véli, néhány hónapon belül nem lesz vége. Akkor lehet közelebb jutni a végéhez, ha meg tudják győzni az uniós országokat és Brüsszelt, hogy a diplomácia homlokterébe a béketörekvéseket állítsák.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely a német EP-kampányról: ne mondjunk semmit, de úgy, mintha mondanánk valamit
aréna

Prőhle Gergely a német EP-kampányról: ne mondjunk semmit, de úgy, mintha mondanánk valamit

A német politikának most nincs olyan egységes víziója, mint az ország újraegyesítésekor volt, ráadásul a politikusainak Európáról sincs kiforrott elképzelése – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója beszélt a német gazdaság gondjairól, az AfD karanténjáról és a kormánykoalíció széthúzásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.24. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
Súlyos a munkaerőhiány Magyarországon - Miért ilyen nagy a gond?

Súlyos a munkaerőhiány Magyarországon - Miért ilyen nagy a gond?

Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×