Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Falfestményről készít felvételt egy nő a berlini fal leghosszabb megmaradt szakaszánál, az úgynevezett Keleti Oldal Galérián 2018. november 2-án. A több mint egy kilométer hosszú szakaszt több mint száz alkotás díszíti. A német fővárost 1961 és 1989 között kettéosztó betonfal elbontását 1989. november 9-én kezdték meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Felipe Trueba

A keletnémetek még mindig sokkal kevesebbet keresnek, mint a nyugati honfitársaik

Harminckét évvel az újraegyesülés után Németország keleti fele több területen még mindig nem zárkózott fel a nyugati mellé. A legfrissebb adatok szerint az egykori NDK-ban élők évente átlagosan 12 ezer euróval kevesebbet keresnek a nyugati tartományokban élő honfitársaiknál, de hátrányos helyzetben vannak a szakmai előmenetelben is.

A jelentős bérkülönbségre szövetségi statisztikai hivatal adataiból derült fény. A hivatal erre vonatkozó jelentése a keleti tartományokat képviselő Baloldali Párt (Die Linke) parlamenti frakciójának megbízásából készült.

A ZDF közszolgálati televízió által ismertetett dokumentumból kitűnt, hogy míg Németország nyugati felében az ipar, illetve a szolgáltatások terén teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresete az elmúlt esztendőben 55 797 euró volt, keleti "kollégáik" csupán 43 624 eurót vihettek haza.

Az adatok szerint a kereseti különbség pontosan 12 173 euró. Ugyanez a különbség 2020-ban 11 967 euró volt, azaz

egy év alatt a bérezési differencia 206 euróval növekedett.

Ha a keletnémet középréteg az adott évben 12 ezer euróval kevesebbel rendelkezik, ez egyben azt is jelenti, hogy az áremelkedések a keleten élőket még drámaibb mértékben sújtják, mint a nyugatiakat – fogalmazott Sören Pellmann, a keleti tartományokkal foglalkozó pártmegbízott.

Az adatokból kitűnt az is, hogy országos méretekben a nemek között is jelentős a bérezési különbség. Eszerint míg a férfiak 2021-ben átlagosan 56 853 eurót kerestek, a nők 47 976 eurót.

Mindezzel egy időben napvilágot látott egy másik jelentés is, amely rávilágított arra, hogy jelentősen csökkent azoknak a keletnémeteknek a száma, akik a gazdaság, a politika, továbbá a média területén a legmagasabb pozícióig jutottak. A jelenség nem új keletű. A korábbi felmérések szerint

a keletnémetek a vezető pozíciókban immár harminc éve alulreprezentáltak.

Új azonban az, hogy meghatározott társadalmi területeken a korábbi irányzat erősödött, a keletnémet vezetői "képviselet" tovább csökkent.

Carsten Schneider , a szövetségi kormány keleti megbízottja szerint mind a politika, mind a gazdaság vagy az igazságszolgáttatás területén, de az egyetemeken is vezető pozíciókban országos méretekben 3,5 százalékot tesz ki a keletnémetek aránya. Az ország keleti felében ez az arány 26 százalékos.

Ezen a helyzeten mindenképp változtatni kell – fogalmazott a szociáldemokrata kormánymegbízott, aki szerint a keletnémetek ugyancsak olyan jelentős potenciállal rendelkeznek, amelyre mindenképp támaszkodni kell.

A német belpolitiákáról szóló Aréna-beszélgetést itt hallgathatja meg:

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×