Az ukrajnai háború a városok többnyire sikertelen támadása után most főleg a vidékies, ritkán lakott kelet- ukrajnai vidékeket érinti – mondta el az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének konferenciáján Karácsonyi Dávid, az intézet tudományos munkatársa. Így a konfliktus az ukrán agráriumot sújtja, ami már globális viszonyok között is problémát okoz a mezőgazdaság-ellátási láncokban.

Például arról a területről, amit megszálltak az oroszok február és május között, kerül ki a világ napraforgó-termelésének 5,5 százaléka, valamint a búza- és a rozstermelés 1 százaléka – mutatott rá Karácsonyi Dávid. Ebben azonban nincsenek benne a logisztikai és a szállítási problémák, az ukrán kikötők blokádja – tette hozzá a szakértő. Ha minden beleszámítunk, akkor

a napraforgó esetén akár a világtermelés egyharmada is kockán forog,

de a búza esetében is 3,5 százalékról beszélhetünk, ami „óriási kockázat a világpiacra nézve is”.

Karácsonyi Dávid beszélt arról is, hogy 2014-ben számottevő orosz kisebbség került orosz fennhatóság alá, és a hibrid invázió Ukrajna ellen főként a városi terekben volt sikeres. Most viszont a városok az ellenállás tereivé váltak. Ez is azt mutatja, hogy az etnikai és nyelvi viszonyoknak semmi közük a mostani háborúhoz – tette hozzá a szakértő. Magyarázata szerint ugyanis a megszállt területen élt a háború előtt az Ukrajnában élő orosz anyanyelvűeknek a fele, de az orosz anyanyelvűeknek már körülbelül a 40 százaléka orosz megszállás alá került a Krímmel és a Donbásszal együtt 2014-ben. Ehhez most már csak 11 százalék került hozzá.

Ukrajnában az orosz nyelvhasználat és az etnikai hovatartozás nem fedi egymást – hangsúlyozta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa.