Infostart.hu
eur:
353.36
usd:
305.37
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Tálas Péter, a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar dékánja érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pódiumbeszélgetésére 2015. május 22-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Tálas Péter: Európa nem rúghat többé labdába önálló, közös haderő nélkül

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint már nem Vlagyimir Putyin tervei a fontosak, hanem a lehetőségei, az orosz hadseregről kialakított kép márpedig hamis.

Oroszország elveszítheti csúcshatalmi státuszát, és egy új kétpólusú világrendben Európának sem lenne jelentős szerepe közös haderő nélkül – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

"Egyszerűen megfogalmazva két tétje van a háborúnak: be tudjuk-e bizonyítani, hogy Oroszország katonailag, hagyományos technika tekintetében is csak egy regionális hatalom, nem tartozik a csúcshatalmak (USA, Kína) közé, illetve Oroszország mint regionális hatalom a jövőben lemond-e a háborúról mint a nagyhatalmi politika eszközéről" – mondta a szakértő. Hogy ez időben mikorra dőlhet el legkésőbb, azzal kapcsolatban Vlagyimir Putyin életkorára utalt, aki hamarosan 70. életévébe lép.

Felmerülhet viszont a kérdés, hogy Oroszország ambícióinak letörése jó-e Európának, ez ugyanis azt is jelentené, hogy nincsenek többé "természetes kapcsolatok", az energiaútvonalak megszűnnek, ebből pedig az következik, hogy Kína és az Egyesült Államok marad csak nagyhatalomként.

"A jelenlegi helyzetben Oroszországot benyomjuk Kína mellé, de a kínai–orosz kapcsolat aszimmetrikus lesz. Az Egyesült Államok kihívója Kína lesz. Másrészt viszont

sikerülhet bebizonyítania Oroszországnak elsősorban gazdaságilag azt, hogy érdemes lemondania a háborúról, különben nem lesznek kapcsolatai.

Ez esetben visszaépíthető ez az egész történet; kereskedni lehet majd azzal az Oroszországgal, amely lemond a háborús eszközről" – fejtegette Tálas Péter.

Az európai biztonság szempontjából szerinte azért lenne fontos a béke, hogy maradjon remény az EU pólusképző tényező szerepére.

Tálas Péter szerint Vlagyimir Putyinnak hiába vannak tervei Ukrajnával, ha az orosz haderő azokat nem képes végrehajtani.

"Már nem a tervei fontosak, hanem a lehetőségei. Természetesen jönnek majd még olyan nyilatkozatok, hogy teljes Ukrajnát akarják, de az orosz haderő a célok elérésére egyre kevésbé lesz képes: az orosz haderőről kialakított kép hamis, mert ha technikailag volt is fejlődés,

a műveleti kultúra, a harci morál, a hadsereg végrehajtási fegyelme semmit sem változott.

A tiszti kar és a legénység korrupt, eladja a benzint, megoldatlan a logisztika, emiatt rekvirálásra kényszerülnek, eladják a harckocsikból a motort. Hiába mennek oda a tábornokok, nem képesek összehangolt műveleteket végrehajtani, továbbra is az az orosz taktika van, hogy nyomunk, nyomunk, nyomunk, megyünk előre, és lassan felőröljük az ellenfél ellenállását. Ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin győzelmet hirdethessen majd, lebegtetnie kell a terveit" – ecsetelte Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×