Infostart.hu
eur:
367.73
usd:
335.15
bux:
143803.98
2026. november 18. szerda Jenő
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Így van jelen Oroszország és Kína a Nyugat-Balkánon

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint nemcsak gazdasági, hanem biztonságpolitikai érdeke is az Európai Uniónak, hogy a Nyugat-Balkán államai mielőbb csatlakozzanak a közösséghez.

A minap a német és az osztrák kancellár is az integráció gyorsításáról beszélt, és Szijjártó Péter is ismét ezt sürgette a héten.

Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója Szerbiát kiemelve kérdésünkre elmondta: nem lehet azt mondani, hogy az ország teljes mértékben oroszbarát lenne, mert Belgrád próbál mind a nyugati hatalmakkal - az EU-val és az Amerikai Egyesült Államokkal -, illetve a keleti hatalmakkal - Törökországgal, Kínával és Oroszországgal - is jó politikai, gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Ettől függetlenül azonban el kell ismerni azt, hogy

a szerb társadalom egy jelentős része szimpatizál az oroszokkal és azon belül is Vlagyimir Putyin elnökkel.

A Nyugat-Balkánon Kínának a kutató szerint jelenleg alapvetően gazdasági befolyása van, sok gigaberuházás is kötődik hozzájuk - elsősorban közlekedésfejlesztési és infrastruktúra-fejlesztés -, valamint a bányászati szektorban is vannak nagy beruházásaik. Szerbiának pedig különösen fontos az, hogy Kína - ahogy Oroszország is - az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és azt, hogy Koszovó függetlenségét nem ismeri el, az ENSZ BT-ben is tudja képviselni.

Kína politikai szempontból jelenleg Koszovó kérdésén kívül nem aktív a régióban, ilyen kérdésekbe nem szól bele, illetve nem próbálja meg kommentálni sem a térségben lezajlott politikai folyamatokat.

Amennyiben felgyorsulna a Nyugat-Balkán európai integrációja, akkor az orosz és kínai kötődések lazulnának, az érintett hat ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró) EU-integrációja az orosz és a kínai befolyás csökkenésével járhat - mutatott rá Németh Ferenc.

"Nem használom azt a szót, hogy megszűnésével, hiszen a legtöbb uniós ország is tart fenn különféle intenzitású politikai és gazdasági kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel, de lényegesen lecsökkenne a befolyása ezen két keleti hatalomnak a Nyugat-Balkánon."

A gazdasági kapcsolatai egyébként jelenleg is intenzívebbek a Nyugat-Balkánnak az EU-val, mint orosz vagy kínai relációkban, de

a teljes jogú tagság politikai elköteleződést is jelentene az EU mellett.

"A tagsággal az jár, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai határozatait a nyugat-balkáni országoknak is el kell fogadniuk, tehát hogyha az EU elítéli Oroszországot vagy Kínát, akkor a Nyugat-Balkánnak is be kell ezen döntések mögé állnia. És természetesen a tagsággal még jobban megnyílik az uniós közös piac is a nyugat-balkáni hat ország számára, ez pedig a gazdasági kapcsolatok intenzitását is nyugat felé tolja el" - sorolta a kutató.

Mindemellett pozitív biztonságpolitikai hatása is lenne az integrációnak, mutatott rá Németh Ferenc. Az EU-tagság ugyanis stabilizálhatja a balkáni helyzetet, amely ugyan jelenleg békés, de az elmúlt években - főleg az orosz befolyás miatt - többször lehetett látni olyan kísérleteket, amelyek megpróbálták a nyugat-balkáni állóvizet egy kicsit felkavarni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

Lassul a hazai lakáspiac, és a szakértők szerint 2027-ben még visszafogottabb működés várható. Az OTP és a zenga.hu elemzői szerint a 2026-ra becsült 130-135 ezres tranzakciószám jövőre akár 120 ezerre is csökkenhet, az árak pedig évente nagyjából 5 százalékkal emelkedhetnek - hangzott el az OTP Csoport évzáró ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján szerdán. Budapesten rekordszintű új kínálat mellett visszaesett az eladások száma, a hirdetési árak pedig hónapok óta az 1,5 millió forintos négyzetméterár körül ragadtak. Különösen nagy a szakadék a fővárosi új lakásoknál, hiszen ezeknek kevesebb mint 10 százaléka felel meg az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz program feltételeinek. A jelzáloghitelezés is mérséklődhet, a lakáshitel-forgalom a 2026-ban várt 3000 milliárd forintról 2027-re 2000 milliárd forint körülire eshet vissza. Az OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont, illetve a zenga.hu elemzői ehhez a cikkünkhöz is segítséget nyújtottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×