Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban utalt arra, hogy országa kész bizonyos engedményekre. Jelezte azt is, hogy Kijev kész elfogadni egyfajta semlegességet.

Ennek kapcsán egy esetleges békemegállapodás lehetőségéről nyilatkozott az ARD német közszolgálati televíziónak Gwendolin Sasse, a potsdami Kelet-Európa, illetve Nemzetközi Tanulmányok intézetének igazgatója.

Sasse szerint rendkívül messze van még az út vége, és nagyon sok függ attól, hogy a szemben álló felek miként értelmezik a semlegességet.

Az ukrán államfő több alkalommal utalt arra, hogy az erről szóló megállapodást nagyhatalmaknak kell garantálniuk.

Ami az orosz értelmezést illeti, a Putyin-rezsim nem csak azt várja el, hogy Ukrajna nem csatlakozik – feltehetőleg soha nem – a NATO-hoz, hanem azt is, hogy nem tárol nukleáris fegyvert területén. Ez most sem áll fenn, de az orosz fél ezt minden bizonnyal a megállapodásban is rögzíteni akarja.

Oroszország ugyanakkor azt is jelezte, hogy a semlegesség számára Ukrajna teljes demilitarizálását is jelenti.

Ennek konkrét formájára Moszkva még nem utalt, de egyáltalán nem kizárt: az orosz fél ragaszkodna ahhoz is, hogy Ukrajna ne rendelkezzen saját hadsereggel, ez pedig az ukrán kormány számára teljességgel elfogadhatatlan.

A szakértő szerint az orosz fél nem csupán a semlegesség kinyilvánításával, hanem további követelésekkel is próbálja igazolni a háborút, olyan követelésekkel, amelyek úgyszintén aligha elfogadhatók az ukrán fél számára.

Így például azzal, hogy Ukrajna ismerje el a Krím-félsziget annektálását, konkrétan azt, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. Ugyanez vonatkozik a Donyec-medence függetlenségének elismerésére. Minderre pedig Zelenszkij aligha hajlandó. Az ukrán államfő több ízben is hangsúlyozta, hogy számára az ukrán állam területi integritásáról van szó, és mind a Krím, mind a Donyec-medence Ukrajna elidegeníthetetlen része.

Gwendolin Sasse emlékeztetett: Zelenszkij az elmúlt hetekben több ízben is jelezte, hogy mindenfajta békemegállapodást az ukrán embereknek népszavazás után kell jóváhagyniuk. Éppen ezért rendkívül csekély a valószínűsége annak, hogy az ország területének megnyirbálása egy megállapodás része lehet, ha azt egy referendumon kellene szentesíteni.

Az ukrán államfő arra is utalt, hogy egy békemegállapodás megkötése, illetve az azt követő referendum megrendezése hónapokat vehet igénybe.

Ugyanakkor nagyon sok függ az Oroszország által folytatott háború dinamikájától is.

Mindennek alapján a szakértő úgy vélekedett: teljességgel elfogadhatatlan a lakosság jóváhagyása minden olyan semlegességi formulára, amely túlmegy az ukrán értelmezésen.

Hasonlóan nyilatkozott a ZDF közszolgálati televíziónak Markus Keim, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány, a német parlamentnek, illetve a kormánynak kutatásokat végző független intézet szakértője.

Kaim szintén arra emlékeztetett arra, hogy Ukrajna egy esetleges semlegességi megállapodás garantálásához ragaszkodik, és ennek kapcsán NATO-országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jöhet szóba, de felmerült Németország is. Ezt pedig Oroszország aligha fogadná el. Felvetődött az is, hogy átmeneti időre - kölcsönös csapatvisszavonás esetén - egyfajta ENSZ-békeerő felügyelné a biztonságot, amit Oroszország szintén elutasít.