eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

További fegyvereket kér Ukrajna

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körül. Volodimir Zelenszkij bírálta a francia és a német vezetést is.

Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában.

"Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan" - mondta az elnök, de azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, hogy az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében.

Az interjúban az elnök kritikát fogalmazott meg több országgal szemben, amelyek szerinte pajzsként használják az ukránokat. Zelenszkij szerint a nyugati országok egyik fele nem bánja az elhúzódó háborút, mert megítélésük szerint így lehet kifárasztani Moszkvát. Másik felük azonban szerinte konfliktus mielőbbi lezárását szeretné a szankciók negatív gazdasági hatásai miatt. Az ukrán elnök bírálta Emmanuel Macron francia elnököt, aki szerinte „fél Oroszországtól”, de kritizálta Németország eddig folytatott Oroszország-politikáját is - írja az Economist alapján a Portfolio.

Volodimir Zelenszkij több orosz nyelvű médiumnak is nyilatkozott, és kiemelte, hogy nyitott a kompromisszumra Oroszországgal a Donbasz régió vonatkozásában, beleértve Ukrajna katonai semlegességének kérdését is. Hangsúlyozta, hogy biztonsági garanciákat szeretne kapni Ukrajna státuszát illetően, de kész feladni a NATO-tagságra vonatkozó elképzeléseket – foglalta össze a Politico alapján a Portfolio.

Nincs tűz Csernobilnál

Közben az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat azt közölte, hogy jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában. A Telegram üzenetküldő portálon a szolgálat kifejtette, hogy a műholdfelvételek hétfő reggel nem mutattak hőkibocsátást a térségben, eszerint nincs tűz az orosz csapatok által elfoglalt tiltott zónában. Hozzátették, hogy több hírforrás hamis információt közölt az atomerőmű közelében pusztító tüzekről. Arra kértek ezért mindenkit, hogy ellenőrizetlen információkat ne terjesszen, csakis hivatalos forrásokból tájékozódjék.

Vasárnap Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos azt közölte, hogy több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes pedig arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.

Fegyvereket kér még Kijev

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló kijevi küldöttség tagja hétfőn a Twitteren újabb fegyvereket kért a partnerországoktól annak érdekében, hogy "Ukrajna napi másfél ezer orosz katonával végezhessen". "Az Oroszországi Föderáció naponta 510-530 embert veszít el, ez a harcok rendkívül magas intenzitását és az ukrán hadsereg motiváltságát jelzi. Oroszország helyrehozhatatlan veszteségei számának megduplázásához, megháromszorozásához növelni kell a nagy hatótávolságú nehéztüzérségi rendszerek, és a lövedékeinek mennyiségét" - hangoztatta Podoljak.

Az ukrán vezérkar hétfőn, déltájban kiadott helyzetjelentése szerint az orosz erők Donyeck és Luhanszk megyékben változatlanul arra törekednek, hogy elérjék a régiók közigazgatási határait, folytatják a támadásokat az ukrán katonai és polgári infrastruktúra ellen. Harcok zajlanak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városában, az orosz erők folytatják az előrenyomulást a város központja felé.

Az északnyugati Voliny térségében négy fehérorosz taktikai zászlóaljat észleltek, amelyet a fehérorosz-ukrán határ védelmére irányítottak oda. Az ukrán vezérkar szerint nem kizárható ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők elleni harci cselekményekben is részt vesznek. Emellett észlelték a fehéroroszországi Homel térségében Iszkander-M rakétarendszerek mozgását az ukrán határ felé. A térségben az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják Csernyihiv városát, amely megyeszékhely is, valamint tűzkárokat okoznak a polgári infrastruktúrában. A Csernyihivtől északkeletre fekvő Sznovszk településtől az orosz csapatok visszavonultak, felgyújtva közben egy közeli hidat.

A Kijev megyében lévő Lukjanyivka településnél az orosz csapatok tovább ágyúzzák az ukrán erőket. A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely is változatlanul orosz blokád alatt van, támadások zajlanak polgári infrastrukturális létesítmények ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×