INFORÁDIÓ
2022. augusztus 20. szombat
István

mezei bálint

elte

ukrajna

oroszország

háború

náci

LVIV, UKRAINE - 2021/02/05: A communal worker removes paint from the monument of Stepan Bandera.A monument to Stepan Bandera covered with red paint. In Lviv, police is looking for criminals who spray-painted a monument to Stepan Bandera at Kropyvnytskyi Square. (Photo by Mykola Tys/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

Ukrán államiság, nacionalizmus, kisebbségek és történelmi sérelmek - történeti adalékok a háború hátteréhez

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt

Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az országot demilitrizálni és nácimentesíteni akarja. Milyen történelmi eseményekre vezethető vissza egyáltalán ez a kifejezés? Erről beszélgettünk Mezei Bálint adjunktussal, az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének oktatójával.

Mezei Bálint szerint biztosra vehető, hogy ma Ukrajna nem egy nácik által irányított ország, de mint mondta, a múltban voltak olyan szélsőséges megnyilvánulások az országban, amelyek aggodalomra adhattak okot. Ezek leginkább 2014 után erősödtek fel Ukrajnában – jegyezte meg az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének adjunktusa, aki szerint megvan annak az veszélye, hogy az oroszok által indított háború még inkább fokozhatja majd ezeket a trendeket. „Pont azok a szélsőséges politikai csoportok, akár pártok fognak megerősödni, amelyeknek a teljes kiszorítására, akár likvidálásra készült Oroszország, és ezen pártok által jelentett veszélyre hivatkozva indított támadást” – magyarázta a szakértő.

Mezei Bálint – kicsit messzebbre tekintve – emlékeztetett, hogy 2010-ben, az akkor még hivatalban lévő, de már leköszönés előtt álló Viktor Juscsenko ukrán elnök hőssé emelte Sztepan Andrijovics Banderát, aki az 1929-ben létrejött, és a második világháborúban a támadó/megszálló agresszor náci Németországgal kollaboráló OUN, tehát az Ukrán Nacionalisták Szervezetének egyik szárnyának a vezetője volt. Ugyancsak nem mellékes, hogy az 1942 őszén létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetője, Roman Suhevics 2007-ben hasonló elismerésben részesült. Az adjunktus elmondása alapján Bandera és Suhevics emlékezete azért problémás, mert mind a ketten együttműködtek a náci Németországgal, igaz, előbbit 1940. június 30-án letartóztatták, miután Lvivben kikiáltották a független ukrán államot, és csak 1944 őszén szabadulhatott a Sachsenhausen koncentrációs táborból. Ezzel szemben Roman Suhevics aktív maradhatott, és az ukrán nacionalistákkal 1942-től a világháború végéig – saját megfogalmazásuk szerint – egyszerre harcolt a német és a szovjet agresszió ellen. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy

ők többségében a zsidók, a lengyelek, illetve a szovjet államigazgatás, a Vörös Hadsereg ellen léptek fel.

Mindehhez az is hozzátartozik – mondta Mezei Bálint –, hogy a második világháborúban a holokauszt egyik jelentős és borzasztó színtere Nyugat-Ukrajna volt, ahol másfél millió zsidót gyilkoltak meg, és ebben jelentős szerepet kaptak a nácikkal szövetséges helyi ukrán erők.

„Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az ukrán nacionalisták, akik a második világháborúban együttműködtek a náci Németországgal, 70-100 ezer lengyelt is meggyilkoltak” – hívta fel a figyelmet az ELTE oktatója. Nem csoda, hogy Izrael mellett lengyel részről is heves tiltakozást váltott ki, amikor 2007-ben egy monumentális szobrot emeltek Sztepan Bandera emlékére Lvivben.

Kezdetét vette a nacionalisták idealizálása

A 2004-es narancsos forradalom eseményei után, amikor Viktor Juscsenkót választották Ukrajna elnökévé, megkezdődtek a második világháborúban, részben a németek, de leginkább a szovjetek és a helyi zsidóság és lengyel kisebbség ellen föllépő ukrán nacionalisták, szélsőségesek idealizálása és az ő beemelésük a hivatalos állami ukrán emlékezetpolitikába, ami ellen Oroszország mellett Izrael és Lengyelország is tiltakozott. Ez a folyamat az oroszbarátként elkönyvelt Viktor Janukovics 2010-es hatalomra kerülésekor megtörni látszott, de miután 2014-ben megbuktatták, a korábbinál is nagyobb lendülettel folytatódott – többek között – Bandera és Suhevics kultuszépítése Ukrajnában – magyarázta a szakértő, aki szerint most már egyértelműen kijelenthető, hogy

a 2014-es év törés volt Oroszország és Ukrajna kapcsolataiban, és ez az törés begyógyíthatatlannak tetszik.

„Sajnos itt most már két teljesen ellentétes emlékezetpolitikáról beszélünk, és nem is hiszem, hogy belátható időn belül sikerülne kialakítani egy elfogadható kompromisszumos orosz–ukrán történelmi narratívát” – mondta.

Mezei Bálint szerint a Zelenszkij-kormány semmiképpen sem nevezhető neonácinak, az állítás már csak azért is abszurd, hiszen az elnök maga is zsidó származású. Ugyanakkor az ukrán szélsőjobb, noha a parlamenti választásokon rendre gyengén szerepel – köztük a Szvoboda nevű párt, mely 2021-ben érte el legnagyobb támogatottságát, azóta viszont folyamatosan gyengül, és leginkább csak a nyugat-ukrajnai területi, megyei adminisztratív központokban, közgyűlésekben rendelkezik nagyobb támogatással – mégis jelentős közvélemény-formáló ereje van. Ráadásul

gyakran úgy tűnik, hogy a kijevi központi hatalom nem határolódik el a szélsőségesek által tett durva kijelentésektől,

amelyek nemcsak Oroszország, hanem Izrael vagy akár Lengyelország számára is sértők lehetnek. Az adjunktus példaként egy 2014. május 2-i odesszai oroszpárti tüntetést említett, amit ukrán nacionalisták zavartak meg, bekergetve a demonstrálókat a szakszervezetek házába, amit rájuk gyújtottak, a tűz elől kimenekülőket pedig agyonlőtték, arról nem is beszélve, hogy a tűzoltók és mentők késve értek a helyszínre. Az akkori – Viktor Janukovics elnök megbuktatása miatt – ideiglenes köztársasági elnök, Olekszandr Turcsinov néhány nappal később adott tévéinterjújában nem ítélte el az erőszakot, sőt, külön kiemelte, hogy az ukrán nacionalisták milyen bátran szálltak szembe az egyébként fegyvertelen, békés, de oroszbarát tüntetőkkel. Szintén ebben az évben, május 9-én Mariupolban, a győzelem napi megemlékezésen részt vevő – szintén oroszbarát – emberek közé ukrán szélsőségesek több alkalommal is lövéseket adtak le, húsz emberéletet kioltva, és az akkori ukrán vezetés ezt az akciót sem ítélte el – hívta fel a figyelmet az ELTE oktatója hozzátéve: hogy a nyugat-ukrán szélsőségesek és a kelet-ukrán régiók oroszbarát szakadárjai között ezeket követően teljesen mindennapivá vált a feszültség.

Volodimir Zelenszkijt 2019-ben választották meg, és Petro Porosenkóval szemben hatalmas sikert aratott a választáson. Bár a programja elsősorban a visszafogottabb, a nemzetiségekkel szembeni toleránsabb politikára, illetve a nemzetiségeknek tett gesztusokra épült, ennek ellenére azt lehetett látni az utóbbi években, hogy többek között a Porosenko elnöksége alatt elfogadott, köztük a 2017-es ukrajnai oktatási kerettörvény, a 2019-es államnyelv védelméről szóló törvény egyes cikkelyei pont Zelenszkij elnöksége idején léptek életbe, valamint már Zelenszkij elnöksége alatt fogadták el, 2021-ben az őshonos népekről szóló törvényt, ami csak azokat a nemzetiségeket, népeket ismeri el őshonosnak Ukrajnában, amelyek Ukrajnán kívül nem rendelkeznek saját, önálló államalakulattal, tehát ennek értelmében a magyarok, de akár a lengyelek, zsidók és oroszok sem számítanak őshonos népnek Ukrajnában – mutatott rá végezetül Mezei Bálint, aki szerint ez is a konfliktusok egyik oka lehet.

Nyitókép: Mykola Tys/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Kapcsolódó hang

Szakértő: a Zelenszkij-kormány semmiképpen sem neonáci, de…
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018