Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ukrán katona áll az ukrán erők által ellenőrzött területen az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló területtől elválasztó határon a kelet-ukrajnai Szvitlodarszk közelében 2022. február 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Hettyey András: Magyarország számára csak rossz és rosszabb forgatókönyvek vannak

Az ukrajnai háború célja nem ismert, és ez teszi veszélyessé és kiszámíthatatlanná a mostani helyzetet – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Ennek a háborúnak egyelőre a nagy rejtélye, hogy mi is a pontos cél, mert Moszkva fő stratégiai célját már elérte 2014-ben, amikor elfoglalta a Krímet. A fő cél ugyanis az volt, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tagállam, és ezt abban a pillanatban, hogy Oroszország destabilizálta Ukrajna jelentős részét, sőt annektálta a Krímet, már garantálta. Ukrajna ugyanis soha nem fog tudni csatlakozni a NATO-hoz, amíg ez a helyzet fennáll – magyarázta Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

"Ez nem egy annyira racionális és érdekvezérelt, hideg tervezésen alapuló támadás volt, mint azt sokan gondoljuk, ez egy érzelemközpontú döntés volt, egy bosszú Ukrajnával és a Nyugattal szemben, az erő megmutatása, Amerikának adott válasz. Ez mind benne van, és

ez teszi veszélyessé és kiszámíthatatlanná a mostani helyzetet"

– mondta a szakértő.

A válaszreakciók tekintetében Hettyey András úgy látja, van olyan gazdasági eszköz a tarsolyban, amivel lehet fájdalmat okozni Oroszországnak. Szerinte az energiafüggőség kétirányú, Oroszországból nézve is függőség, hiszen ezek a vezetékek más irányban nem állnak fenn. A szállítások leállítása Oroszországnak is nagyon fájna, hiszen nem tudná azonnal más piacokkal kiváltani ezt az fennmaradó exportját.

"Ez egy kétélű fegyver, az orosz gazdaság van annyira rossz helyzetben, hogy legyenek olyan szankciók, amik tudnak fájni. A szankciók pedig sosem rövidtávon hatnak" – mondta. Hozzátette, az uniós szankcióknak lenne egy belső üzenete is, az európai állampolgárok felé egy jelzés az Európai Unió vezetői részéről, hogy mi egységet támasztunk, nem hagyjuk ezt, nem nézzük tétlenül.

A háború magyarországi hatását illetően egyértelműen fogalmazott Hettyey András:

"Számunkra csak rossz és rosszabb forgatókönyvek vannak."

A problémaforrások között említette, hogy

  • közvetlen földrajzi határunk van, ahol a legfrissebb hírek szerint már állnak a sorok, főleg fiatal férfiak akarnak Magyarországra menekülni.
  • A Magyar Honvédségnek a honvédelmi miniszter bejelentése szerint már át kellett irányítani a csapatokat Kelet-Magyarországra, önmagában az átköltözés országon belül komoly áldozatokat kíván és felborítja az előre kényesen eltervezett programokat.
  • Gazdasági szempontból az uniós szankciókra adott orosz válaszszankciók fájdalmasak lehetnek
  • A legfontosabb szempont az ukrajnai, a kárpátaljai magyaroknak a sorsa, akik közül már jó páran meghaltak 2014-ben a kelet-ukrán fronton. "Ha ők bevonulnak, akkor megint várható lesz, hogy magyar nemzetiségű emberek halnak meg egy olyan konfliktusban, amire nincs szükség, ami nem az ő konfliktusuk és amiben csak veszthetnek" – mondta az NKE docense.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×