Ennek a háborúnak egyelőre a nagy rejtélye, hogy mi is a pontos cél, mert Moszkva fő stratégiai célját már elérte 2014-ben, amikor elfoglalta a Krímet. A fő cél ugyanis az volt, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tagállam, és ezt abban a pillanatban, hogy Oroszország destabilizálta Ukrajna jelentős részét, sőt annektálta a Krímet, már garantálta. Ukrajna ugyanis soha nem fog tudni csatlakozni a NATO-hoz, amíg ez a helyzet fennáll – magyarázta Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
"Ez nem egy annyira racionális és érdekvezérelt, hideg tervezésen alapuló támadás volt, mint azt sokan gondoljuk, ez egy érzelemközpontú döntés volt, egy bosszú Ukrajnával és a Nyugattal szemben, az erő megmutatása, Amerikának adott válasz. Ez mind benne van, és
ez teszi veszélyessé és kiszámíthatatlanná a mostani helyzetet"
– mondta a szakértő.
A válaszreakciók tekintetében Hettyey András úgy látja, van olyan gazdasági eszköz a tarsolyban, amivel lehet fájdalmat okozni Oroszországnak. Szerinte az energiafüggőség kétirányú, Oroszországból nézve is függőség, hiszen ezek a vezetékek más irányban nem állnak fenn. A szállítások leállítása Oroszországnak is nagyon fájna, hiszen nem tudná azonnal más piacokkal kiváltani ezt az fennmaradó exportját.
"Ez egy kétélű fegyver, az orosz gazdaság van annyira rossz helyzetben, hogy legyenek olyan szankciók, amik tudnak fájni. A szankciók pedig sosem rövidtávon hatnak" – mondta. Hozzátette, az uniós szankcióknak lenne egy belső üzenete is, az európai állampolgárok felé egy jelzés az Európai Unió vezetői részéről, hogy mi egységet támasztunk, nem hagyjuk ezt, nem nézzük tétlenül.
A háború magyarországi hatását illetően egyértelműen fogalmazott Hettyey András:
"Számunkra csak rossz és rosszabb forgatókönyvek vannak."
A problémaforrások között említette, hogy
- közvetlen földrajzi határunk van, ahol a legfrissebb hírek szerint már állnak a sorok, főleg fiatal férfiak akarnak Magyarországra menekülni.
- A Magyar Honvédségnek a honvédelmi miniszter bejelentése szerint már át kellett irányítani a csapatokat Kelet-Magyarországra, önmagában az átköltözés országon belül komoly áldozatokat kíván és felborítja az előre kényesen eltervezett programokat.
- Gazdasági szempontból az uniós szankciókra adott orosz válaszszankciók fájdalmasak lehetnek
- A legfontosabb szempont az ukrajnai, a kárpátaljai magyaroknak a sorsa, akik közül már jó páran meghaltak 2014-ben a kelet-ukrán fronton. "Ha ők bevonulnak, akkor megint várható lesz, hogy magyar nemzetiségű emberek halnak meg egy olyan konfliktusban, amire nincs szükség, ami nem az ő konfliktusuk és amiben csak veszthetnek" – mondta az NKE docense.