eur:
394.14
usd:
371.33
bux:
66653.92
2024. április 16. kedd Csongor
Ukrán katona áll az ukrán erők által ellenőrzött területen az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló területtől elválasztó határon a kelet-ukrajnai Szvitlodarszk közelében 2022. február 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Hettyey András: Magyarország számára csak rossz és rosszabb forgatókönyvek vannak

Az ukrajnai háború célja nem ismert, és ez teszi veszélyessé és kiszámíthatatlanná a mostani helyzetet – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Ennek a háborúnak egyelőre a nagy rejtélye, hogy mi is a pontos cél, mert Moszkva fő stratégiai célját már elérte 2014-ben, amikor elfoglalta a Krímet. A fő cél ugyanis az volt, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tagállam, és ezt abban a pillanatban, hogy Oroszország destabilizálta Ukrajna jelentős részét, sőt annektálta a Krímet, már garantálta. Ukrajna ugyanis soha nem fog tudni csatlakozni a NATO-hoz, amíg ez a helyzet fennáll – magyarázta Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

"Ez nem egy annyira racionális és érdekvezérelt, hideg tervezésen alapuló támadás volt, mint azt sokan gondoljuk, ez egy érzelemközpontú döntés volt, egy bosszú Ukrajnával és a Nyugattal szemben, az erő megmutatása, Amerikának adott válasz. Ez mind benne van, és

ez teszi veszélyessé és kiszámíthatatlanná a mostani helyzetet"

– mondta a szakértő.

A válaszreakciók tekintetében Hettyey András úgy látja, van olyan gazdasági eszköz a tarsolyban, amivel lehet fájdalmat okozni Oroszországnak. Szerinte az energiafüggőség kétirányú, Oroszországból nézve is függőség, hiszen ezek a vezetékek más irányban nem állnak fenn. A szállítások leállítása Oroszországnak is nagyon fájna, hiszen nem tudná azonnal más piacokkal kiváltani ezt az fennmaradó exportját.

"Ez egy kétélű fegyver, az orosz gazdaság van annyira rossz helyzetben, hogy legyenek olyan szankciók, amik tudnak fájni. A szankciók pedig sosem rövidtávon hatnak" – mondta. Hozzátette, az uniós szankcióknak lenne egy belső üzenete is, az európai állampolgárok felé egy jelzés az Európai Unió vezetői részéről, hogy mi egységet támasztunk, nem hagyjuk ezt, nem nézzük tétlenül.

A háború magyarországi hatását illetően egyértelműen fogalmazott Hettyey András:

"Számunkra csak rossz és rosszabb forgatókönyvek vannak."

A problémaforrások között említette, hogy

  • közvetlen földrajzi határunk van, ahol a legfrissebb hírek szerint már állnak a sorok, főleg fiatal férfiak akarnak Magyarországra menekülni.
  • A Magyar Honvédségnek a honvédelmi miniszter bejelentése szerint már át kellett irányítani a csapatokat Kelet-Magyarországra, önmagában az átköltözés országon belül komoly áldozatokat kíván és felborítja az előre kényesen eltervezett programokat.
  • Gazdasági szempontból az uniós szankciókra adott orosz válaszszankciók fájdalmasak lehetnek
  • A legfontosabb szempont az ukrajnai, a kárpátaljai magyaroknak a sorsa, akik közül már jó páran meghaltak 2014-ben a kelet-ukrán fronton. "Ha ők bevonulnak, akkor megint várható lesz, hogy magyar nemzetiségű emberek halnak meg egy olyan konfliktusban, amire nincs szükség, ami nem az ő konfliktusuk és amiben csak veszthetnek" – mondta az NKE docense.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Erre kellene odafigyelni, hogy az otthonfelújítási program ne okozzon építőanyag-hiányt

Erre kellene odafigyelni, hogy az otthonfelújítási program ne okozzon építőanyag-hiányt

Nemrég jelentette be a kormány a hamarosan induló otthonfelújítási programot, melynek során az Energiaügyi Minisztérium a REPowerEU keretből 108 milliárd forintot különített el, mintegy 20 ezer lakóingatlan energetikai célú felújítására. Hogy mire elég ez az összeg, illetve mire lenne fontos odafigyelni a program megvalósítása során, arról Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) vezetője és Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Újház Zrt.-nek az elnöke a Telexnek beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×