eur:
395.91
usd:
369.62
bux:
70647.04
2024. június 25. kedd Vilmos
A vietnami egészségügyi minisztérium egyik alkalmazottja ellenőrzi az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó vállalat oltóanyagát tartalmazó szállítmányt a Noi Bai nemzetközi repülőtéren Hanoiban 2021. április 1-jén. Vietnam 811 ezer adag AstraZeneca vakcinát kapott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a GAVI Vakcinaszövetség vezetésével létrehozott, a védőoltások méltányos elosztását segítő COVAX program keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Luong Thai Linh

Az igazságos vakcinaelosztásért alakult testület sem teljesen igazságos

Márciusban, amikor Nagy-Britannia már népességének közel felét beoltotta legalább egy adaggal, félmillió adagot kapott a COVAX vakcinakészletéből, miközben Botswana, ahol akkor kezdték el csak az immunizálást, mindössze 20 ezer adaghoz jutott ugyanebből a szállítmány Pfizer-oltásból. A rossz elosztási mechanizmuson kívül más is közrejátszott a helyzet kialakulásában.

További szegény országok is hasonlóan szerény mennyiséghez jutottak: Ruanda és Togo 100-100 ezer adag vakcinát kapott, míg Líbia 55 ezerhez jutott hozzá. Az oltások elosztásának ennyire érthetetlen módjához a COVAX módszerének hibái vezettek: január óta tagországai közt lakosságarányosan osztja el az általa hozzáférhető vakcinaadagokat, arra való tekintet nélkül, hogy milyen az átoltottság az adott államban. Mindennek köszönhetően olyan gazdag országok, amelyek gyógyszercégekkel kötött külön szerződéseik révén sok oltáshoz jutottak, ugyanúgy jogosultak voltak a vakcinákra, mint azok a szegényebb államok, amelyeknek egyáltalán nem volt oltása.

Most, fél évvel később a COVAX oltáselosztási metodológiájának megújításán dolgozik: olyan rendszert akarnak kialakítani, amely figyelembe veszi azt, hogy az ország lakosságának mekkora része van már beoltva, illetve azt is, hogy van-e az államnak önállóan megkötött szerződése valamely oltásgyártóval. Mindezt egy belső dokumentumból tudta meg a Reuters. A javaslatot kedden tárgyalják, és a negyedik negyedévben léphet életbe a megreformált rendszer.

Van már bizonyíték

A pandémia hatalmas kihívást jelent az adatok rögzítésében és kezelésében is, mellyel még az Egyesült Államok óriásszervezetei sem mindig tudtak megbirkózni. A COVAX és a WHO egyik vezető tisztségviselője, Bruce Aylward a Reuters arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nem lehetett hamarabb változtatni az elosztási rendszeren, azt felelte, ahhoz szükséges a COVAX mind a több mint 140 tagországának beleegyezése. Hozzátette azt is, hogy mostanra már rendelkezésre állnak adatok az oltások hatékonyságával kapcsolatosan is, ezek pedig alátámasztják, hogy változtatni kell az eddigi rendszeren.

"Kezd érdekessé válni az oltások esetszámok és a halálesetek számára gyakorolt hatása. Kezdjük megérteni, hogy

a halálozási kockázat fő mutatója a teljes oltottság szintje,

nem csak a COVAX által kapott oltásokból fakadó átoltottságé" - fogalmazott.

Paradigmát váltott a COVAX

Nagy-Britannia összességében nettó donor, 71 millió fontot adott a COVAX működésére, ami elméletben 27 millió adag oltás vásárlására jogosítja fel, illetve 9 millió adag oltást is adományozott a COVAX-en keresztül. Számos nyugati államot érint az önállóan megkötött vakcinavásárlási szerződésekből fakadó egyenlőtlenségek problematikája -

júniusban a COVAX ezért döntött úgy, hogy nem a világ oltáselosztója kíván lenni, hanem a rászoruló államoknak akar segítséget nyújtani.

A mostani elosztási módszer azonban megakadályozza ezt, ráadásul az oltáshiány is nehezíti erőfeszítéseiket. A legnagyobb gondot az indiai vakcinakivitel leállása jelentette. Eddig 300 millió adag vakcinát tudott 140 országnak szállítani, ami messze elmarad a saját magának kitűzött céltól. Ez eredetileg 2 milliárd adag volt az idei évre, de már 1,4 milliárdra módosították.

A szállítási lánc is gondot jelent

Az egyenlőtlenségeknek egy másik oka is van, ez pedig azért alakult ki, mert leállt Indiában az AstraZeneca helyi verziójának (Covishield) exportja. Így a COVAX is más oltások után nézett, és jött a gond: a Pfizer oltását hosszabb távon csak nagyon alacsony hőmérsékleten lehet tárolni, ami

50-re csökkentette

azoknak az országoknak a számát, amelyek egyáltalán kaphatnak belőle.

A másik 90 COVAX-tag nem képes megoldani a mínusz hetven fokon való tárolást és szállítást. Ezzel a fejlődő országok gyakorlatilag azonnal kizárttá váltak ebből a körből, ezért történhetett meg, hogy Nagy-Britannia mellett például az Egyesült Arab Emirátusok is kapott márciusban a vakcinából.

A Gavi, a Covax egyik életre hívója kezdetben nem tartotta prioritásnak, hogy a hideg szállítási lánc kialakításában is segítse a tagállamokat, mivel az AstraZeneca oltása ezt nem követeli meg.

"Egy ultrahideg ellátási lánc előkészítése kockázatos vállalkozás" - mondta Heather Ignatius, a Path, egy nonprofit globális egészségügyi szervezet érdekvédelmi ügyvezető igazgatója, megjegyezve, hogy a szállítás biztonsága nélkül nincs értelme drága fagyasztókba befektetni. A Gavi azonban júniusban irányt változtatott az ultrahideglánc-beruházással kapcsolatban, amikor az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy több százmillió Pfizer-vakcinát adományoz a COVAX-nak.

Még abban a hónapban a Gavi úgy döntött, hogy akár 25 millió dollárt is költ az oltóanyag tárolásához szükséges fagyasztókra - mondta a Gavi szóvivője a Reutersnek. Ez a befektetés augusztusban meg is kezdődött, az UNICEF-en keresztül 50 szegény országba szállítanának fagyasztókat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Anglia–Szlovénia 0-0

ÉLŐ: Anglia–Szlovénia 0-0

Ott születhet meg az eredmény, amellyel továbbjut a magyar csapat, ahol a válogatott megkezdte az Eb-szereplését június 15-én: a kölni stadionban. De Marco Rossi válogatottjának sorsa most nem saját kezében van, hanem az angolokéban. Ha Gareth Southgate együttese legyőzi a szlovénokat, a magyar válogatott biztosan a nyolcaddöntő résztvevője lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.26. szerda, 18:00
Szalai Máté
Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca’Foscari Egyetem kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×