„El kell felejteni a 2015-ös migrációs válságot. Ezek az emberek nem a szíriai háború elől menekülnek. Tömeges eljuttatások az EU litván-fehérorosz határához politikai fegyverként szolgál (Minszk kezében), hogy az európai politika megváltoztatását kényszerítsék ki vele” – jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a brüsszeli Politicónak nyilatkozva.

„Migránsok fegyverként történő bevetéséről” beszélt a hét elején a litván miniszterelnök, Ingridia Šimonytė is, aki szerint a litván határra érkezett személyek közül – számuk a hét elején átlépte a négyezret, egy olyan országban, ahol eddig egy év alatt se jött össze száz – szinte senki nem bizonyult eddig menedékre jogosultnak.

Az utóbbi kapcsán a brüsszeli EUobserver felfedezett, és az egyik rendszerhez csatlakozva ki is próbált egy olyan internetes hálózatot – a neve Telegram – amelyik

kódolt üzeneteket közvetít a hálózatnál regisztrált személyeknek, és a jelek szerint most éppen aktívan menekülteket verbuvál Fehéroroszországba.

A Telegram egyik hálózata – jelenleg mintegy 26 ezren iratkoztak fel rá – Ausztriába, Németországba, Olaszországba és Litvániába való eljutáshoz ígér tájékoztatást és kapcsolatot. Egy másik hálózatnál – itt jelenleg több, mint 2500 regisztrált van – egy nevesített egyiptomi idegenforgalmi ügynökség bagdadi irodájával kötik össze az érdeklődőket, amelyik 750 dollárért kínál egy utat Fehéroroszországba egy négy fős családnak (két felnőtt két, 8 évesnél nem idősebb gyerekkel).

Mindezt a Telegram felületein olyan üzenetek egészítik ki, mint hogy nem kell aggódni, az Európai Unió szétosztja a tagországok között a menekülteket, ha számuk meghaladja a tízezret. Egy másik üzenet azt javasolja, hogy a fiatal férfiak közül a szakállasok inkább vágják le szőrzetüket, mert „az riadalmat kelthet” (Európában).

Landsbergis az említett Politico-interjújában arról is beszámolt, hogy vilniusi értesülések szerint

a Lukasenka-rezsim éppen most folytat tárgyalás Pakisztánnal a kölcsönös vízumliberalizálásról,

hogy ezzel megkönnyítsék a menedékkérők utaztatását. A litván külügyminiszter szerint a fehérorosz vezetés nyugat-afrikai kormányokkal is tárgyal, hogy onnan is elősegítsék Fehéroroszországba a beutazást. (Afrikából már jelenleg is sokan érkeznek például Kongóból).

Ha azt vesszük, hogy pillanatnyilag 24 járat van Isztambul és Minszk között, Bagdadból pedig 8 járat indul, akkor csupán ezekkel, ha valamennyit teljesen kitöltik, hetente akár 6000 ember is Fehéroroszországba érkezhet – mutatott rá Landsbergis, aki egyúttal beszámolt, hogy e hét kedden litván határvédők filmre vették, amint

menekültek egy csoportját fehérorosz területen olyan terepjáróval kísérték a litván határhoz, mint amilyennel a fehérorosz határőrség jár.

A litván diplomácia vezetője mindezek fényében is szorgalmazza, hogy az Európai Unió egyfelől fokozza a szankciókat a fehérorosz kormánnyal szemben, másfelől pedig gyakoroljon nyomást olyan országokra, mint Irak, hogy például vízumkorlátozásokat vezetnek be ellenük, ha nem állítják le ezeket a menekültjáratokat Minszkbe.

Fontos lenen az is, hogy európai légitársaságokat is figyelmeztessenek, hogy maguk is szankciók alá kerülhetnek, ha például gépeket adnak kölcsön a migránsokat szállító társaságoknak.

És persze litván szempontból pillanatnyilag a legfontosabb, hogy

„ne hagyják magára Litvániát a határ védelménél” – hangsúlyozta a litván külügyminiszter,

aki szerint mielőbb érzékelhető volumenű technikai és személyi segítségre volna szükségük.

Keddi sajtójelentések ennek kapcsán jelezték, hogy az EU közös határvédelmi ügynöksége, a Frontex mintegy száz határvédelmi szakértőt, 30 járőrkocsit és két helikoptert ajánlott fel a litván kormánynak.

Arra azonban, úgy tűnik, nem lesz mód, hogy az Európai Bizottság közvetlen pénzügyi támogatást is nyújtson Litvániának az 550 kilométeres fehérorosz határon az útelzáró kerítés megépítéséhez (ennek költségét Vilniusban jelenleg mintegy 100 millió euróra) teszik. Mint bizottsági közlésből kiderült, ilyen kifizetésre nincs jogcím az uniós büdzsében.