INFORÁDIÓ
2021. július 30. péntek
Judit, Xénia

gázvezeték

egyesült államok

németország

északi áramlat 2

Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.

Washington és Berlin megállapodásra jutott az orosz földgázvezetékről

Infostart / MTI

Az Egyesült Államok és Németország megállapodásra jutott az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban, anélkül, hogy további amerikai büntetőintézkedések bevezetésére kerülne sor - nyilatkozta egy vezető amerikai tisztségviselő szerdán.

Victoria Nuland politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette, hogy a két kormány hamarosan bejelenti a megállapodás részleteit, amely a 11 milliárd dolláros projekt lehetséges következményeivel kapcsolatos amerikai és kelet-közép-európai aggodalmakat hivatott kezelni.

Mindazonáltal erős kétpárti ellenkezés tapasztalható a Balti-tenger alatt húzódó vezeték építésével kapcsolatban az amerikai kongresszusban, illetve Ukrajnában és Lengyelországban is, mivel attól tartanak, hogy a projekt aláássa az európai energiabiztonság jövőjét.

Csakúgy, mint a korábbi Trump-kormányzat, a jelenlegi Biden-adminisztráció is ellenzi a 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat 2 felépítését, de meggyőződésük, hogy az amerikai szankciók már nem fogják megállítani a projektet.

Victoria Nuland - aki a harmadik legmagasabb rangú amerikai diplomata - a bizottság előtt kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozatot ad ki a vezetékkel kapcsolatban szerda este.

Washington és Berlin elkötelezett amellett, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot és a német vállalatokat, amennyiben Moszkva politikai fegyverként használná a projektet - mutatott rá az államtitkár.

Németország - mint az államtitkár kifejtette - magától is lépéseket fog tenni, és támogatni fogja az Európai Unió szankcióit is, amennyiben Oroszország fegyverként használná az energiapolitikát vagy agresszívan lépne fel Ukrajnával szemben. Hangsúlyozta, hogy Németország támogatni fogja a 2024-ben lejáró orosz-ukrán tranzitmegállapodás meghosszabbítását is.

Victoria Nuland határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint figyelmeztették volna Ukrajnát, hogy nyilvánosan ne tegyen panaszt a megállapodással kapcsolatban, és aláhúzta, hogy Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium tanácsosa ezen a héten Kijevbe és Varsóba látogatott, hogy tájékoztassa őket az ukrán és lengyel vezetést a megegyezésről.

Források szerint Berlin pénzügyi eszközökkel is hozzájárul majd egy új, 1 milliárd dolláros alap létrehozásához, amely Ukrajna energiafüggetlenségét hivatott javítani, többek között "biohidrogén" alapú projektekbe való befektetéssel.

A Fehér Ház szerdai bejelentése szerint Joe Biden amerikai elnök augusztus 31-én hivatalában fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és a találkozó során többek között biztonságpolitikai és energiabiztonsági kérdésekről is tárgyal majd partnerével.

Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018