Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
313.09
bux:
0
2026. június 24. szerda Iván
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Washington és Berlin megállapodásra jutott az orosz földgázvezetékről

Az Egyesült Államok és Németország megállapodásra jutott az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban, anélkül, hogy további amerikai büntetőintézkedések bevezetésére kerülne sor - nyilatkozta egy vezető amerikai tisztségviselő szerdán.

Victoria Nuland politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette, hogy a két kormány hamarosan bejelenti a megállapodás részleteit, amely a 11 milliárd dolláros projekt lehetséges következményeivel kapcsolatos amerikai és kelet-közép-európai aggodalmakat hivatott kezelni.

Mindazonáltal erős kétpárti ellenkezés tapasztalható a Balti-tenger alatt húzódó vezeték építésével kapcsolatban az amerikai kongresszusban, illetve Ukrajnában és Lengyelországban is, mivel attól tartanak, hogy a projekt aláássa az európai energiabiztonság jövőjét.

Csakúgy, mint a korábbi Trump-kormányzat, a jelenlegi Biden-adminisztráció is ellenzi a 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat 2 felépítését, de meggyőződésük, hogy az amerikai szankciók már nem fogják megállítani a projektet.

Victoria Nuland - aki a harmadik legmagasabb rangú amerikai diplomata - a bizottság előtt kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozatot ad ki a vezetékkel kapcsolatban szerda este.

Washington és Berlin elkötelezett amellett, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot és a német vállalatokat, amennyiben Moszkva politikai fegyverként használná a projektet - mutatott rá az államtitkár.

Németország - mint az államtitkár kifejtette - magától is lépéseket fog tenni, és támogatni fogja az Európai Unió szankcióit is, amennyiben Oroszország fegyverként használná az energiapolitikát vagy agresszívan lépne fel Ukrajnával szemben. Hangsúlyozta, hogy Németország támogatni fogja a 2024-ben lejáró orosz-ukrán tranzitmegállapodás meghosszabbítását is.

Victoria Nuland határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint figyelmeztették volna Ukrajnát, hogy nyilvánosan ne tegyen panaszt a megállapodással kapcsolatban, és aláhúzta, hogy Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium tanácsosa ezen a héten Kijevbe és Varsóba látogatott, hogy tájékoztassa őket az ukrán és lengyel vezetést a megegyezésről.

Források szerint Berlin pénzügyi eszközökkel is hozzájárul majd egy új, 1 milliárd dolláros alap létrehozásához, amely Ukrajna energiafüggetlenségét hivatott javítani, többek között "biohidrogén" alapú projektekbe való befektetéssel.

A Fehér Ház szerdai bejelentése szerint Joe Biden amerikai elnök augusztus 31-én hivatalában fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és a találkozó során többek között biztonságpolitikai és energiabiztonsági kérdésekről is tárgyal majd partnerével.

Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Sötétbe borult a Krím, Putyin már tárgyalna a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sötétbe borult a Krím, Putyin már tárgyalna a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Súlyos támadás érte Ukrajna felől az orosz megszállás alatt álló Krím félszigetet, felrobbant a balaklavai erőmű, Szevasztopol város és térsége sötétbe borult. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap este arról beszélt, hogy tárgyalna Ukrajnával / Amerikával a háború lezárásáról, de továbbra is ragaszkodik az "annektált" megyék teljes egészéhez és Ukrajna katonai semlegességéhez. A frontvonalon szorongatják az oroszok Kosztyantynivkát, a város északi részébe is betöltek a megszálló katonák. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×