Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
314.85
bux:
149434.45
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök (elöl, b), Reuven Rivlin izraeli államfő (elöl, k) és Jair Lapid izraeli külügyminiszter (elöl, j) fényképezésen vesznek részt az új kormány tagjaival a jeruzsálemi elnöki rezidencián 2021. június 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Maya Alleruzzo

Megtette első nagy lépését az új izraeli kormánykoalíció

Számára fontos törvényjavaslatok megszavazásával sikeresen vizsgázott az új izraeli kormánykoalíció az izraeli parlamentben, a kneszetben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Viharos, 15 órán át tartó ülésezés után több, a kormánykoalíciónak fontos törvényjavaslatot szavazott meg a parlament éjjel, miközben a képviselők számára "kijárási tilalmat" rendeltek el a kneszet jeruzsálemi épületében, mert a mindössze 1-2 fős többséggel rendelkező koalíciónak szüksége volt minden képviselőre a szintén teljes számban felsorakozó, Benjámin Netanjahu vezette ellenzékkel szemben.

Az egyik új törvény a frakció egyharmada helyett már négy képviselő számára engedélyezi, hogy együtt, szankciók és büntetések nélkül saját frakciót alakíthassanak, és kiváljanak abból a pártból, amely a kneszetbe segítette őket.

A Likud-törvénynek is nevezett szabályozás célja, hogy az ellenzéki, jobboldali Likud pártból esetleg kilépő politikusok csatlakozhassanak a jelenlegi koalícióhoz,

és ezzel növeljék a kormány stabilitását.

A koalíciónak sikerült többséget szereznie a "norvég törvény" kiterjesztésében is, amely ezentúl az eddiginél több, miniszterré vált képviselő "helyettesítését" teszi lehetővé, vagyis a pártok listájának további tagjai léphetnek be helyettük a törvényhozásba, és így a parlamenti munka elhagyásával jobban miniszteri feladataiknak szentelhetik idejüket, miközben a pártok újabb politikusai kerülhetnek be a kneszetbe.

Emellett azt is megszavazták, hogy a héber ünnepek ne számítsanak bele a költségvetés elfogadására rendelkezésre álló száz napba, ami hosszabb időt, nagyobb mozgásteret biztosít a Bennett-Lapid-kormánynak legfontosabb erőpróbájukhoz, a büdzsé elkészítéséhez.

Ugyanakkor nem sikerült előrelépést elérniük, vagyis többséget szerezniük az egy hét múlva érvényét vesztő "állampolgári törvény" megújításához, és ezért egyelőre talonba tették az indítványt a katonai rádió kedd reggeli jelentése szerint.

Ez a törvény biztonsági okokra hivatkozva megtagadja az izraeli állampolgárságot az izraeli arabokkal házasságot kötő palesztinoktól, akik általában Ciszjordániából vagy a Gázai övezetből költöztek az 1967-es izraeli határokon belüli Izraelbe.

A Likud az elmúlt két évtizedben támogatta ezt a törvényt, de jelenleg, ellenzékben nem hajlandó megszavazni meghosszabbítását, hogy ezzel is felhívja a figyelmet arra, hogy a koalíció arab pártok segítségével szerzi meg többségét a kneszetben.

Az új kormánykoalíció képviselői kompromisszumra jutottak a ciszjordániai telepestanács közlése szerint a két hónappal ezelőtt Ciszjordániában felállított, Eviatar nevű, mintegy ötven épületet jelentő új, törvénytelen telepesfalu ügyében. A telep lakói elköltöznek, de az épületeket nem bontják le, hanem az izraeli hadsereg időlegesen katonai célokra átveszi, majd hat hét múlva új jesivát, vallási iskolát hoznak létre bennük.

Eközben a hatóságok megvizsgálják az elfoglalt föld jogi helyzetét. Ha kiderül, hogy nem állt palesztinok magántulajdonában, akkor jóváhagyják a telepesek visszaköltözését a faluba.

A helyi médiában közölt, és az arab és baloldali pártok bírálatát kiváltó kompromisszumot sem Naftali Bennett miniszterelnök, sem az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia ügyeiért felelős Beni Ganz védelmi miniszter, sem Ajelet Saked belügyminiszter nem erősítette meg.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyobb potenciál van a közép-európai együttműködésben

A közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, a visegrádi négyeknek (V4) Írország részvételével a pozsonyi várban tartott kormányfői találkozója után.
Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai inflációs adatok nyomták rá a bélyeget csütörtökön a tőzsdei hangulatra. A brent olaj ára már tegnap átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, ma pedig folytatódott a rali, és a WTI is 100 dollár fölé került, miközben a friss amerikai termelői inflációs adat megnövelte annak az esélyét, hogy a Fed a jövő héten kamatemelés mellett dönt. Ezeken felül a várakozásokkal összhangban kamatemelésről döntött ma az EKB. Ami a konkrét tőzsdei eseményeket illeti, Ázsiában estek ma a piacok, Európában az oldalazást esés váltotta fel az amerikai inflációs adatok érkezését követően, és Amerikában is lefordulást láthattunk. Idehaza volt izgalmas sztori, hiszen a Mol bejelentette, hogy pontosan mikor és mekkora osztalékot fog fizetni a 2025-ös év után; a bejelentést követően kilőtt az olajcég árfolyama. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×