Infostart.hu
eur:
384.73
usd:
333.45
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök (elöl, b), Reuven Rivlin izraeli államfő (elöl, k) és Jair Lapid izraeli külügyminiszter (elöl, j) fényképezésen vesznek részt az új kormány tagjaival a jeruzsálemi elnöki rezidencián 2021. június 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Maya Alleruzzo

Megtette első nagy lépését az új izraeli kormánykoalíció

Számára fontos törvényjavaslatok megszavazásával sikeresen vizsgázott az új izraeli kormánykoalíció az izraeli parlamentben, a kneszetben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Viharos, 15 órán át tartó ülésezés után több, a kormánykoalíciónak fontos törvényjavaslatot szavazott meg a parlament éjjel, miközben a képviselők számára "kijárási tilalmat" rendeltek el a kneszet jeruzsálemi épületében, mert a mindössze 1-2 fős többséggel rendelkező koalíciónak szüksége volt minden képviselőre a szintén teljes számban felsorakozó, Benjámin Netanjahu vezette ellenzékkel szemben.

Az egyik új törvény a frakció egyharmada helyett már négy képviselő számára engedélyezi, hogy együtt, szankciók és büntetések nélkül saját frakciót alakíthassanak, és kiváljanak abból a pártból, amely a kneszetbe segítette őket.

A Likud-törvénynek is nevezett szabályozás célja, hogy az ellenzéki, jobboldali Likud pártból esetleg kilépő politikusok csatlakozhassanak a jelenlegi koalícióhoz,

és ezzel növeljék a kormány stabilitását.

A koalíciónak sikerült többséget szereznie a "norvég törvény" kiterjesztésében is, amely ezentúl az eddiginél több, miniszterré vált képviselő "helyettesítését" teszi lehetővé, vagyis a pártok listájának további tagjai léphetnek be helyettük a törvényhozásba, és így a parlamenti munka elhagyásával jobban miniszteri feladataiknak szentelhetik idejüket, miközben a pártok újabb politikusai kerülhetnek be a kneszetbe.

Emellett azt is megszavazták, hogy a héber ünnepek ne számítsanak bele a költségvetés elfogadására rendelkezésre álló száz napba, ami hosszabb időt, nagyobb mozgásteret biztosít a Bennett-Lapid-kormánynak legfontosabb erőpróbájukhoz, a büdzsé elkészítéséhez.

Ugyanakkor nem sikerült előrelépést elérniük, vagyis többséget szerezniük az egy hét múlva érvényét vesztő "állampolgári törvény" megújításához, és ezért egyelőre talonba tették az indítványt a katonai rádió kedd reggeli jelentése szerint.

Ez a törvény biztonsági okokra hivatkozva megtagadja az izraeli állampolgárságot az izraeli arabokkal házasságot kötő palesztinoktól, akik általában Ciszjordániából vagy a Gázai övezetből költöztek az 1967-es izraeli határokon belüli Izraelbe.

A Likud az elmúlt két évtizedben támogatta ezt a törvényt, de jelenleg, ellenzékben nem hajlandó megszavazni meghosszabbítását, hogy ezzel is felhívja a figyelmet arra, hogy a koalíció arab pártok segítségével szerzi meg többségét a kneszetben.

Az új kormánykoalíció képviselői kompromisszumra jutottak a ciszjordániai telepestanács közlése szerint a két hónappal ezelőtt Ciszjordániában felállított, Eviatar nevű, mintegy ötven épületet jelentő új, törvénytelen telepesfalu ügyében. A telep lakói elköltöznek, de az épületeket nem bontják le, hanem az izraeli hadsereg időlegesen katonai célokra átveszi, majd hat hét múlva új jesivát, vallási iskolát hoznak létre bennük.

Eközben a hatóságok megvizsgálják az elfoglalt föld jogi helyzetét. Ha kiderül, hogy nem állt palesztinok magántulajdonában, akkor jóváhagyják a telepesek visszaköltözését a faluba.

A helyi médiában közölt, és az arab és baloldali pártok bírálatát kiváltó kompromisszumot sem Naftali Bennett miniszterelnök, sem az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia ügyeiért felelős Beni Ganz védelmi miniszter, sem Ajelet Saked belügyminiszter nem erősítette meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vegyes zárás a tengerentúlon

Vegyes zárás a tengerentúlon

Folytatódik a tőzsdei hullámvasút, a befektetők most Donald Trump megszólalását emésztik az iráni konfliktus kapcsán. Szerda esti beszédében az elnök egyrészt arról beszélt, hogy az USA egyre közelebb került a háború lezáráshoz, másrészt viszont azt is elmondta, hogy "extrém keményen" fognak lecsapni Iránra a következő 2-3 hétben. A beszéd nem adott világos menetrendet a deeszkalációra vagy a tűzszünetre, viszont további kemény fellépést vetített előre Iránnal szemben. Ez csalódást okozott azoknak a befektetőknek, akik a háború gyors lezárásában reménykedtek. A beszédet követően látványos hangulatromlást lehetett megfigyelni a piacokon, az ázsiai tőzsdék rögtön lefordultak, miközben az olajár kilőtt. A gyenge nemzetközi hangulat nap közben is kitart, világszerte esnek a tőzsdék, beleértve a magyar piacot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×