Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Palesztin tüntetők és rendőrök összecsapása a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél 2021. május 10-én. Ez már a negyedik egymást követő nap, amikor ismét összecsapások voltak a rendfenntartók és palesztinok között Jeruzsálemben, amelyekben több százan megsebesültek
Nyitókép: MTI/AP/Mahmoud Illean

Véres összecsapások Jeruzsálemben, rengeteg a sérült – videók

Több százan megsebesültek Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél zajló összecsapásokban – jelentette a Háárec című izraeli újság honlapja.

A Vörös Félhold arab mentőszolgálat azt jelentette, hogy több százan sebesültek meg az ostrom alatt álló mecsetben, ahol a muzulmán hívők elbarikádozták magukat. Ötven sérültet Kelet-Jeruzsálem kórházaiba szállítottak, másokat a mecseteknél létrehozott ideiglenes ellátóhelyeken ápolnak.

Mamun Abbaszi, a Vörös Félhold szóvivője szerint az izraeli rendőrséggel folytatott összecsapásokban számos palesztin súlyosan megsebesült, és a rendőrség megakadályozza az egészségügyi személyzet bejutását a Templom-hegyre (arab nevén: Haram al-Sarif terasz).

A Vörös Félhold később azt jelentette, hogy az összetűzések 175, túlnyomó többségben csak könnyebb sérültjét kezelték, de egy kritikus állapotban lévő, és 13 enyhe-közepes sebesültet is.

Az izraeli katonai rádió jelentése szerint

az összecsapások a Templom-hegyről fokozatosan átterjedtek az óváros területére,

s a rendőrök lezárták az óváros kapuit, mert a hírek nyomán számos újabb palesztin próbált bejutni.

Kelet-Jeruzsálemben, az óváros Oroszlános kapujánál palesztin fiatalok kövekkel dobáltak egy zsidó vezette autót, s ezért a sofőr elvesztette uralmát a jármű fölött, és a járdán haladó emberek közé hajtott. Az autót és két utasát ezután is tovább kövezték és ütötték egy interneten terjedő videofelvétel szerint, majd egy rendőr segítségükre sietett, fegyverével lövéseket adott le a levegőbe, és kimentette őket.

Az eset videón:

"A palesztin vezetés minden lehetőséget megvizsgál, hogy reagáljon erre a szörnyű, a szent helyek és az állampolgárok elleni agresszióra" – közölte Twitter-fiókjában Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság vezető tisztviselője, Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik legközelebbi tanácsadója.

Kadr Adnan, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet magas rangú ciszjordániai parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Izrael magas árat fog fizetni a történtekért. "Az Al-Aksza megszentségtelenítése és az azt védők százainak megsebesítése olyan bűncselekmény, amelynek ára van, és mindannyian bízunk népünk ellenállásában" – mondta Adnan.

Vasárnap éjjel több tízezer muzulmán hívő barikádozta el magát Jeruzsálem óvárosában, az Al-Aksza mecsetnél, és köveket gyűjtve készültek szembeszállni az izraeli biztonságiakkal.

Az izraeli rohamrendőrök hétfőn reggel behatoltak a Templom-hegyre, és tömegoszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével vették fel a harcot a mecsetekbe szorult, hitük szerint az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyét, az "Al-Akszát védő", a biztonságiak felé köveket dobáló muzulmán hívőkkel.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.

Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×