Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a V4 megalapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett kormányfői találkozón a krakkói királyi várban, a Wawelben 2021. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Európa legrégebbi alkotmányáról emlékezett meg Orbán Viktor

1791. május 3-án fogadták el a lengyel alkotmányt.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte lengyel kollégáját, Mateusz Morawieckit és az egész lengyel nemzetet a május 3-i alkotmány ünnepe alkalmából – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A kormányfő írásában kiemelte: 1791. május 3-ára nemcsak a lengyel állam, de egész Európa történetének sorsfordító eseményeként emlékezünk. A május 3-i alkotmány a kontinens valamennyi nemzetének reményt adott, hiszen a polgárság jogainak, a keresztény társadalmi rend és a nemzeti eszme alapjainak megerősítésével kiutat mutatott a lengyel nemzetnek a nagy európai birodalmak fullasztó szorításából – fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: bár az alkotmány elfogadása óta már 230 év telt el, üzenete ma is ismerősen cseng a fülünkben, a nemzeti szuverenitás ma is harcban áll a birodalmi törekvésekkel, célunk pedig ma is az erős és szabad nemzetekre épülő Európa megőrzése a nagyhatalmi törekvésekkel szemben.

Az amerikai után a világ második legrégebbi, Európa első alaptörvénye máig a lengyel nemzeti függetlenség jelképének számít.

A felvilágosult szellemiségű dokumentum korlátozta a mágnások befolyását, az addigi királyválasztást örökletes királysággal helyettesítette. Rögzítette a három hatalmi ág szétválasztását – a kormányzást az országgyűlésnek felelős minisztérium kezébe helyezte, a hatalom gyakorlását és a törvényhozó hatalmat a királyra és a kétkamarás királyi tanácsra ruházta át. A nemesség vétójoga, a liberum veto megszüntetésével a többségen alapuló döntéshozást vezették be, a királyi városok polgárai választójogot, a parasztok és jobbágyok jogi védelmet kaptak.

Az alaptörvény II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost király reformtörekvéseit testesítette meg.

A 18. században halálra ítélt Lengyelország több mint egy évszázadra eltűnt a térképekről, független államiságát csak 1918. november 11-én nyerte vissza. A korabeli államkorszerűsítési esélyeket megtestesítő május 3-ai alkotmány az elnyomások közepette a nemzeti függetlenség jelképévé vált.

Az alkotmány megünneplését 1947-ben a kommunista vezetés betiltotta, május harmadikát a parlament csak az 1989-es rendszerváltást követően nyilvánította ismét nemzeti ünneppé.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×