Infostart.hu
eur:
389.6
usd:
339.46
bux:
120611.76
2026. március 16. hétfő Henrietta
A perui elnöki hivatal által közreadott képen a korrupcióval gyanúsított Martín Vizcarra perui elnök beszédet mond az elnöki palota épülete előtt Limában 2020. november 9-én, miután a törvényhozás megszavazta elmozdítását posztjáról egy alkotmányos vádeljárás keretében. Az államfő feladatait a 2021 júliusában lejáró hivatali idő végéig Manuel Merino parlamenti házelnök látja el.
Nyitókép: MTI/EPA/Perui elnöki hivatal

Megfertőződött a soron kívül oltakozó volt perui elnök

Pozitív lett a volt perui elnök koronavírus-tesztje nem sokkal azt követően, hogy a törvényhozás eltiltotta a közhivatal viselésétől, mert soron kívül adatta be magának a vírus elleni oltóanyagot.

Martín Vizcarra a Twitteren közölte, hogy az óvintézkedések ellenére mind ő, mind pedig a felesége megfertőződött.

Az 58 éves Vizcarrát – Pilar Mazzetti volt egészségügyi miniszterrel és Elizabeth Astete egykori külügyminiszterrel együtt – április 17-én a dél-amerikai ország kongresszusa 10 évre tiltotta el közhivatal viselésétől.

Mindhárom politikus soron kívül kapta meg a vakcinát, ami politikai botrányt okozott Peruban.

Jóllehet Vizcarra elvileg kongresszusi képviselői helyet nyert az április 11-i általános választáson, a döntés megfosztja mandátumától.

A volt elnök saját magán kívül a testvérének és a feleségének is beadatta az oltást, bár akkor még egyetlen vakcina alkalmazása sem volt engedélyezett az országban.

A politikus azzal védekezett, hogy „bátor döntést hozott”,

és a 12 ezer önkéntes egyikeként vállalta a Sinopharm kínai gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina tesztelését.

Vizcarra ellen a parlament korrupciós vádak miatt szeptemberben alkotmányos vádeljárást kezdeményezett. Azzal vádolják, hogy még a dél-perui Moquegua megye kormányzójaként 2011 és 2014 között mintegy 637 ezer dollárnyi (mintegy 192 millió forint) kenőpénzt fogadott el két építőipari cégtől, amelyek később közbeszerzési pályázatokat nyertek. Novemberben a kongresszus meg is szavazta az elmozdítását a posztjáról.

A 33 milliós Peruban eddig több mint 59 ezer ember vesztette életét a fertőzés miatt, jelentések szerint

az országban átlagosan ötpercenként halnak bele a fertőzésbe.

A dél-amerikai országban annak ellenére lazítottak a megelőző intézkedéseken, hogy a vírus brazil variánsa miatt a járvány gyorsabban terjed. Szakértők az igazolt fertőzöttek számának a növekedéséért egyebek közt az április 11-ei elnök- és parlamenti választást teszik felelőssé, amelyen személyes részvételt írtak elő, valamint a választást megelőző kampány miatti enyhítéseket, beleértve a jelöltek számára engedélyezett kampányutakat.

Peruban a regisztrált fertőzöttek száma meghaladja az 1,7 milliót.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×