INFORÁDIÓ
2022. május 23. hétfő
Dezső

oroszország

josep borrell

szergej lavrov

európai parlament

eu

Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én.

„Ébresztő” volt Európának Borrell moszkvai fogadtatása

Infostart / Fóris György

A Borrell-látogatás kudarcának fő oka nem a főképviselő ügyetlenségében, hanem az egységes uniós oroszpolitika hiányában rejlik – vélik elemzők.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter alaposan megleckéztette múlt pénteken Moszkvában az EU külpolitikai főképviselőjét, de ezért az unió akár még hálás is lehet neki, mert alapvető problémákra hívta fel vele a figyelmet – vélte kedden az Európai Parlament plenáris vitájában a litván Andrius Kubilius, az EU–orosz parlamenti vegyesbizottság EP-társelnöke.

Véleményével megegyező nyilatkozatok és elemzések lényegében a hétvége óta látnak napvilágot a nemzetközi sajtóban. Közös jellemzőjük, hogy

a Borrell-fiaskót elsődlegesen csak felszíni jelenségnek tekintik,

ami mögött a tényleges problémát az unió oroszpolitikai megosztottságában látják.

Ennek híján ugyanis nem tud létrejönni olyan egységes, komoly következményekkel bíró európai uniós fellépés Moszkvával szemben, amit alkalmasint az orosz fővárosban is tisztelnének, de aminek hiányában az orosz diplomácia éppen, hogy azt is megengedheti magának, hogy gúnyt űzzön az európai partnerekből.

Borrell „párbeszédépítő” gesztusa szükségszerűen kudarcra volt ítélve, lévén az általa képviselt Európai Unió teljességgel híján van bármilyen egységes stratégiának az Oroszországhoz fűződő viszonyrendszerében – idézte ennek kapcsán a Financial Times például Judy Dempseyt, a Cargie Europe elemzőjét.

Ez a vélemény amúgy a keddi EP-plenárison is rendszeresen visszatért, ahol képviselők sora vélte úgy, hogy Borrell fellépése Moszkvában már csak azért sem tűnhetett hitelesnek vagy érdeminek, mert tudni lehetett, hogy nincs mögötte egységes EU-tagállami álláspont.

Nicu Popescut, az Európai Külkapcsolati Tanács szakértőjét a The Guardian szólaltatta meg. Szerinte az Oroszország elleni szankciók fenntartásával és bővítésével, az Északi Áramlat-2 felfüggesztésével, valamint az Oroszországgal szomszédos államokkal való együttműködés mélyítésével együttesen lehetne olyan nyomást kifejteni, amit már Moszkva is megérezne. Addig minden hiába.

Más elemzők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy éppen ezen a ponton végletesen megosztott a tagállami kör, midőn az utóbbi intézkedésekre hajló balti, lengyel, esetenként román álláspont ütközik az orosz együttműködésben gazdaságilag, stratégiailag érdekeltebb német, francia, korábban olasz és más tagállambeli megfontolásokkal.

Mellesleg ugyanezért az elmúlt napokban született legtöbb elemzés úgy vélte, ha a pénteken történtek ki is váltanak újabb szankciókat – ennek esélyét most a legtöbben viszonylag nagynak látják –, ennél

keményebb egységes fellépésre aligha lehet számítani.

Aminek kapcsán többen is utaltak a német kormányzati álláspontra, amelyik az Északi Áramlat-2 leállításáról változatlanul nem akar hallani, támogatna viszont „célzott szankciókat” az orosz politikai-gazdasági elit szélesebb köre ellen.

Az utóbbi valószínűségét amúgy megerősítette maga Borrell is, aki az említett európai parlamenti vitában felszólalva kilátásba helyezte, hogy kezdeményezési jogával élve intézkedéseket javasol majd az orosz kormány ellen az EU külügyi tanács február 22-i ülésén.

A Financial Times szerint a szankciók kiterjesztéséről lehet majd szó, így a beutazási tilalmi lista kibővítése mellett orosz oligarchák európai területen lévő vagyontárgyainak befagyasztása, lefoglalása is szóba jöhet.

Borrell ennek kapcsán azzal érvelt, hogy az orosz kormány láthatóan eltökélten halad egy tekintélyelvű rendszer kiépítése irányába, mintegy végleg lemondva az ország tényleges demokratizálásáról.

„Oroszország hátat fordított Európának”

– mondta Borrell, aki szerint az orosz kormány nem kész és nem is érdekelt a párbeszédben, mert az európai liberális rendszer veszélyeztetheti fennmaradását. Ebből viszont Borrell szerint az is következik, hogy az EU oroszpolitikája is válaszúthoz érkezett, és miként fogalmazott, „a mostani EU-döntések fogják meghatározni” az unió jövőbeni viszonyát Oroszországhoz.

Részben erre, valamint Borrell hétvégi blogbejegyzésére reagálva állította szembe mindezzel az orosz álláspontot Lavrov, aki viszont úgy fogalmazott, hogy távolról sem egyértelmű, hogy

valójában ki fordított hátat kinek? Szerinte inkább „az EU távolodott el Oroszországtól,

az orosz nyelvtől, az orosz kultúrától”.

Mint mondta, ő a maga részéről arra igyekezte használni a találkozót, hogy megerősítse az orosz kormány eltökéltségét „a kapcsolatok megújítására”, de csak akkor, ha „ez a kölcsönös tiszteleten és egymás érdekeinek figyelembevételén alapul”. Mindezt egészített ki Vladimir Putyin elnök szóvivője, midőn leszögezte: Moszkva nem tűri a beavatkozást a belügyeibe.

Erre mondta azt Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője a The Guardiannak nyilatkozva, hogy az orosz üzenet világos: belügyek kapcsán nem fogadnak el beleszólást, a Navalnij-ügyet pedig „nagyon is belügynek tekintik”.

Egy dolog biztos: „Moszkva, Borrellt megalázva az Európai Uniót is megalázta. Ami nem maradhat válasz nélkül” – összegezte a helyzetet csütörtöki szerkesztőségi cikkében a Financial Times. Azaz, az EU, ha válaszúthoz nem is mindenki szerint jutott, de mindenképpen lépéskényszerbe került.

Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018