Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök napokban tett figyelmeztetése után aggodalmának adott hangot Wolfgang Schäuble, a mindenkori EU-pénzügyminiszteri kar doyenje is (2007-2017 között, a pénzügyi válság idején volt Németország pénzügyminisztere és egyben az eurózona akkori "erős embere", jelenleg a Bundestag elnöke) a The Financial Timesban megjelent interjújában.

Schäuble szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kompenzálását célzó pénzalap kapcsán túl sok időt töltöttek a leendő összeg nagyságával és az elosztás mikéntjével, és

nem fordítottak eddig elég figyelmet arra, hogy mire kellene majd költeni ezt a jelentős pénzforrást.

A mindig is a költségvetési szigoráról ismert veterán német politikus általában is problematikusnak minősítette, hogy miközben addicionális forrásokhoz juttatják a tagországokat, sok esetben sem a jele, sem a biztosítéka nem adott annak, hogy a tartós gazdasági talpraálláshoz szükséges nemzetgazdasági reformok is a megfelelő mértékben és ütemben haladnak majd.

A dolgot nehezíti Schäuble szerint, hogy igazából a pénzek elköltésének a szoros, közösségi szintű figyelemmel követése sem megoldható maradéktalanul, lévén az első komolyabb számonkérés is akár kormányválsághoz is vezethet egyes tagországokban („lásd Olaszországot” – tette hozzá).

Dombrovskis a múlt héten az eddig Brüsszelbe eljuttatott reformtervek kapcsán jelezte, hogy benyomások szerint a tervek mindegyikénél „erősíteni kell még azok reformjellegét”, jobban kell kapcsolódniuk közösségi programokhoz, és ezért sok esetben még „további munkát igényelnek”. Egyúttal hangsúlyozta, hogy hasonló elvárásokkal tekintenek a többi tagállam ezután érkező beterjesztései elé is.

Az ügyben ugyancsak most kedden megszólalt Nicolas Schmit foglalkoztatási és szociálpolitikai EU-biztos is, aki a brüsszeli Euractivnak úgy nyilatkozott,

a helyreállítási alap elköltésekor valószínűleg kiemelt figyelmet kell majd szentelni a vendéglátóipari szektornak.

Mint fogalmazott, ezt a területet a visszatérő lezárások és korlátozások miatt különösen súlyosan érintette eddig a járvány, miközben éppen ebben a szektorban dolgoznak kiemelten nagy számban a kis és mikróvállalkozások, amelyek külső finanszírozás nélkül képtelenek ekkora kihagyást tartósan túlélni.

Szolgáltatásukra és e kiterjedt társadalmi réteg munkájának a megőrzésére egyaránt elengedhetetlenül szükség lesz a válság lecsengésével – figyelmeztetett a luxemburgi EU-biztos. Éppen ezért Schmit szerint a tagállami tervek készítésekor erre a szempontra is fontos lesz majd odafigyelni.

A 750 milliárd eurós majdani alap kapcsán elfogadott közösségi elvárások szerint a pénzfelhasználás hat európai uniós politikai prioritást kell, hogy szolgáljon: mindenekelőtt, a klímavédelmet és általában a „zöldesítést”, továbbá a digitális átállást, a gazdasági kohézió és a versenyképesség támogatását, a szociális és területi kohézió erősítését, valamint és főként oktatásra és képzésre összpontosító úgynevezett „új generációs projektek” finanszírozását.