Az ügy érintettjei az összeesküvésnek a szárazföldi erők ankarai parancsnokságán zajló eseményeiben vettek részt. A vádlottak között egy korábbi dandártábornok is volt.

Az életfogytiglanra ítélt 92 embert az alkotmányos rend megsértésének kísérletében találták vétkesnek.

További 22 vádlottat bűnsegédkezésért rövidebb, legfeljebb 19 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtottak.

Három emberre a személyi szabadság megsértése, másik háromra pedig fegyveres terrorszervezetben viselt tagság miatt róttak ki börtönéveket.

Kilenc vádlottat minden vádpontban felmentettek, míg három ember aktáját leválasztották a perről.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben, az európai uniós csatlakozás reményével törölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén nehezíti az elítéltek sorsát.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is, hogy a hatalom megdöntésére készüljenek.

2016. július 15. éjszakáján a puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői páncélosokkal vonultak ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek egyebek mellett a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányságra. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.

A hatalomátvételi incidens óta tartó kormányzati megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az eltelt lassan négy és fél évben százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

A 2016-os puccskísérlettel kapcsolatban 289 per indult, és ezek nagy részét már le is zárták.