eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Borúlátóan nyilatkozott Angela Merkel a következő hónapokról

A német kancellár a járványhelyzet romlását várja az őszi és téli hónapoktól.

A koronavírus-járvány újra erőteljesebben kihathat az emberek mindennapi életére az őszi és a téli hónapokban - figyelmeztetett Angela Merkel éves nyári sajtótájékoztatóján.

A német kancellár hangsúlyozta:

a világnak valószínűleg meg kell tanulnia tartósan együtt élni a koronavírussal,

ezért nagyobb óvatosságra van szükség.

Aláhúzta: a berlini kormánynak az a célja, hogy a pandémia ellenére megőrizze a munkahelyeket, és a lehetőségekhez mérten lendületben tartsa a gazdaságot. Emellett nélkülözhetetlen, hogy biztosítsák az oktatást a gyermekek számára, akik nem válhatnak a világjárvány veszteseivé. "Az iskola senkit sem hagyhat hátra" - nyomatékosította a politikus.

"Beszélnünk kell egymással"

A német kancellár fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi feszültségek - a fehérorosz belpolitikai válság és Alekszej Navalnij kormánykritikus orosz aktivista feltételezett megmérgezése ellenére - ne szakadjon meg a párbeszéd Oroszország és Németország között, mert mint mondta, Oroszország fontos szereplő a nemzetközi színtéren.

"Továbbra is beszélnünk kell egymással" - hangsúlyozta Angela Merkel, aki reményét fejezte ki, hogy nem telepítenek orosz csapatokat Fehéroroszországba.

A német kancellár párbeszédet szorgalmazott Athén és Ankara között a Földközi-tenger keleti medencéjében található földgázmezők miatt kiélesedett tengerjogi vita elsimítására. Angela Merkel szerint az Európai Uniónak komolyan kell vennie az athéni kormány érveit, és támogatnia kell Görögországot azokban a kérdésekben, amelyekben a helyi kabinetnek igaza van. Angela Merkel egyúttal kiemelte: a legfontosabb, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség a két szomszédos ország között, amelyek mindegyike a NATO tagja.

Az elmúlt években hatalmas földgázmezőkre bukkantak a Földközi-tenger keleti medencéjében, amely a tengeri határok körüli vitákkal párosulva a feszültség kiéleződéséhez vezetett Görögország és Ciprus, illetve Törökország között.

Brexit - Döntő hetek jönnek

A következő hetekben döntő szakaszukba érkeznek a tárgyalások az Európai Unióból kilépett Nagy-Britannia és Brüsszel között - mondta Angela Merkel. Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója szerdán azt követelte, hogy október végéig üssék nyélbe a megállapodást az EU és Nagy-Britannia között. A Brexit-tárgyalások múlt heti, hetedik fordulója jelentősebb előrelépés nélkül ért véget. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett, amely december 31-én jár le. Ez idő alatt a brit kormánynak és az uniónak meg kell állapodnia kétoldalú kapcsolatrendszerük jövőbeni szabályairól.

Klímavédelem - Az árak emelkedése a változás egyik legnagyobb mozgatója

Németország tovább fokozza éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a következő években - hangsúlyozta a német kancellár, aki, mint mondta, támogatja, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, azaz tagjai hagyjanak fel az üvegházhatású gázok kibocsátásával. A kancellár szerint ezt a kibocsátás megadóztatásával kell elérni, mert szerinte az árak emelkedése a változás egyik legnagyobb mozgatója.

Angela Merkel szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány között több az összefüggés, mint azt elsőre gondolnánk. Mindkét kihívás életveszélyes, és mindkettő a fenntartható életforma kialakítására ösztönöz minket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×