A katonák átvették az ellenőrzést a Bamakótól nem messze lévő Kati támaszpont fölött. Onnan vonultak be a fővárosba, és páncélozott járműveken oda vitték az elnököt, a kormányfőt és több más fontos civil és katonai vezetőt.

• Az ENSZ elítélte a katonák akcióját, így nyilatozott az Európai Unió nevében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő is.
• Az afrikai országban zajló események miatt szerdára összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Ibrahim Boubacar Keita mali elnök szerda hajnalban bejelentette, hogy a hadsereg akaratának megfelelően és a vérontás elkerülése érdekében lemond, továbbá feloszlatja a parlamentet.

Keita rövid beszédet intézett az ország népéhez az állami televízióban. Szólt arról, hogy 2013-as megválasztása óta mindvégig az ország helyreállítása volt a célja, valamint hogy felrázza a hadsereget, amelynek a dzsihadisták sorozatos támadásaival kellett megküzdenie. Az elmúlt hónapok tüntetésein, amelyeken az ő lemondását követelték, sokan meghaltak, "és ez volt a legrosszabb".

"De ha ma a hadsereg egyes elemei úgy gondolják, hogy ezeknek az eseményeknek az ő beavatkozásukkal kell véget vetni, akkor van-e nekem választási lehetőségem? Engedelmeskedem nekik, mert nem akarok semmilyen vérontást a hatalmon maradásomért. A törvények szerint pedig ebből az következik, hogy fel kell oszlatnom a kormányt és a parlamentet" - tette hozzá.

Katonák kedden este őrizetbe vették az elnökön kívül Boubou Cissé kormányfőt, több minisztert, katonai parancsnokokat, és a fővárosból egy támaszpontra szállították őket. Ezután a kabinet kiadott egy közleményt, amelyben nyugalomra szólította föl a lakosságot, és elismerte, hogy jogos lehet a katonák csalódottsága. Jelezték, hogy a kormányzat kész a párbeszédre.

Elítélte a katonai hatalomátvételt az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), amelynek tagja Mali is. Az ECOWAS felfüggesztette Mali szavazati jogát a testületben, a Malival szomszédos tagországok lezárták vele közös határaikat, és szerdára az államfők tanácskozást hívtak össze. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tart szerdán az ügyben.

A Keita elnökkel szemben álló ellenzéki mozgalom, az M5-RFP koalíció szerint a katonák akciója, amellyel őrizetbe vették az államfőt és a miniszterelnököt, nem puccs, hanem népfelkelés. Keita elnök "nem akarta meghallgatni a népet. Alternatívát ajánlottunk neki, de ő gyilkosságokkal válaszolt" - mondta még az este Nouhoum Togo, az ellenzéki mozgalom szóvivője.

Maliban különösen ingatag a belpolitikai helyzet az áprilisi parlamenti választások óta. Az ellenzék megvádolta Keita elnököt, hogy szavazatvásárlással és az ellenzék megfélemlítésével szerzett többségi támogatást a voksoláson.

Nyolc éve a Kati támaszpontnak kulcsszerepe volt az akkori erőszakos hatalomváltásban Maliban: innen indult ki az a puccs, amelynek eredményeként Keita az afrikai ország élére kerülhetett. De mindvégig óriási nyomás nehezedett rá, mert 2012 óta nem sikerült levernie Mali északi részén a dzsihadista felkelést, korrupcióval vádolták, és a gazdaság gyengélkedik.