A kormánypártok által támogatott Andrzej Duda marad a lengyel államfő, miután a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, az ellenzéki jelölt, Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski 49 százalékot kapott.

A Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a választás tétje az volt, hogy a következő három évben végre lehet-e hajtani a reformokat, vagy tovább tart az állandó készültség. Emlékeztetett arra, hogy

Lengyelország az elmúlt két évben már folyamatosan kampányüzemmódban volt, hiszen egymást követték a választások.

A lengyel köztársasági elnök felhatalmazása jóval szélesebb, mint a magyar köztársasági elnöké, különösen akkor, ha a kormányzó erőnek nincsen háromötödös többsége a parlament alsóházában, ahogy ez most is fennáll.

„Ha nem Andrzej Duda nyerte volna a választást, akkor egy ellenzéki köztársasági elnök gyakorlatilag folyamatosan blokkolni tudta volna a törvényhozást. Megbénította volna a törvényhozást, és ezzel a reformoknak biztos, hogy gátat szabott volna, de

az is elképzelhető, hogy kormányozhatatlanná vált volna az ország,

és előbb-utóbb akár előrehozott választásokra is sor kerülhetett volna” – fejtette ki Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: elemzői szempontból biztos izgalmas lett volna egy ilyen úgynevezett kohabitáció, amikor a másik politikai erő adja az államfőt és a kormányfőt, de valószínűleg ennek az ország látta volna a kárát.

Az ellenzéki szavazók is tudhatták, hogy egy Trzaskowski melletti, akár Duda elleni protestszavazattal komoly gátat szabhatnak a nekik nem tetsző változásoknak. Ezzel szemben a hivatalban lévő államfő kampányában az egyik legfontosabb elem az volt, hogy ő a záloga annak, hogy folytatódjanak azok a nagy ívű családtámogató programok, amelyek jellemezték a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzását 2015 óta – ismertette a szakértő, megemlítve azt a programot, amely minden gyermek után egy havi 40 ezer forintnyi támogatást jelent, de emellett a család méltóságát és fontosságát is visszaadta a Dudával együttműködő kabinet.

A második fordulóban négy százalékpontnyival magasabb volt a részvétel. Rosonczy-Kovács Mihály ezt a nagy téttel magyarázta, valamint azzal, hogy egyes kutatások szerint az első fordulóban, különösen az idősebb korosztály tagjai közül sokan a járványveszély miatt otthon maradtak, de nem vállalták a levélszavazásokra való jelentkezés bonyodalmait sem. A PiS kampányának az is része volt, hogy megnyugtassa főleg az idősebb korosztályt, hogy igenis biztonságos szavazni, vigyenek esetleg saját tollat, de nyugodtan le lehet adni a voksokat.

Kampány

A szakértő beszélt arról is, hogy mindkét jelölt nagyon jól mozgósított. Dudára 10,4 millióan szavaztak, ami másfél millióval több, mint öt évvel ezelőtt.

A mozgósítás jól sikerült mind a két jelöltnek, és ez annak is volt köszönhető, hogy egy heves, a lengyel választásokhoz képest is szokatlanul sportszerűtlenségbe hajló elemekkel is tarkított kampány folyt. Azok a progresszív, globalista, modernista értékeket valló erők, lobbicsoportok, amelyeknek nagyon fontos lett volna, hogy megrendüljön a nemzeteket fontosnak tartó, a szuverén államokra épülő Európa-képet vizionáló keresztény konzervatív erők legfontosabb bástyája, minden lehetséges forrást megmozgattak az ellenzéki jelölt mellett, és természetesen nem volt rest a kormánypárt sem – fejtette ki a kampányról.

Duda kiemelt témája a család volt, míg kihívója azt ígérte, hogy visszaállítja a „normális Lengyelországot”.

Az elemző kiemelte: Trzaskowski sokszor mondta azt, hogy úgy érzi magát, mint a nyolcvanas években, a PiS kormányzása egy kicsit állott, áporodott hangulatot hozott a fejlődő országba, megakasztotta a rendszerváltás vívmányát.

Az egyik töréspontról kifejtette: Trzaskowski azt állította, ő a modern Lengyelországot, a modern hazafiságot képviseli, ami megtalálja a helyét és jól megérti magát az Európai Unió fősodrával, az ő kampányeseményein jellemzően a lengyel zászlók mellett nagyon sok uniós zászló is lengett. Ezzel szemben Duda a szuverén Lengyelország mellett emelte föl a hangját. Nem volt része a kampánynak bármiféle EU-ellenesség, de a lengyel ügyek elnökének nevezte magát.

A második fordulóban az volt a kérdés, hogy ki tudja hitelesebben képviselni a jobbközép értékeket.

„Trzaskowskit bele lehetett lavírozni újságírói kérdésekkel önellentmondásokba. Amikor Andrzej Duda már pár nappal a mindent eldöntő voksolás előtt megígérte, hogy alkotmányban fogja rögzíteni azt, hogy homoszexuális párok ne fogadhassanak örökbe gyereket és erről megkérdezték Rafał Trzaskowskit, akkor azt mondta, hogy ezzel ő is egyetért, és ezt a kijelentését aztán szembe lehetett állítani korábbi programokkal, amelyekre áttételesen utalt a mostani választáson is. Vagy akár varsói főpolgármesterként azt mondta, hogy szeretne az első polgármester lenni, aki összead egy meleg párt, és aztán ezt is a PiS próbálta ellene fordítani az első forduló előtt, ami annyira nem sikerült” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: az LMBTQ-témát a gyermekek nevelésére hangolta Duda stábja, és ez már hatásosabbnak bizonyult.

Törésvonalak

A Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője közölte: Trzaskowski az 50 ezernél nagyobb városokban tudott nyerni, míg Duda a kisebb városokban és a falvakban, utóbbiak esetében viszont nagy aránnyal. Foglalkozás szerint a kormánypárti jelöltet támogatták inkább a mezőgazdasági dolgozók, a kétkezi munkások, a munkanélküliek és a nyugdíjasok, míg Trzaskowskit a nagyobb jövedelemmel rendelkezők, a vállalkozók, a szolgáltató szektorban dolgozók. Intő jel a kormánypárt számára, hogy a diákok körében 70 százalékot kapott Trzaskowski. Földrajzi bontásban az ellenzéki politikus inkább a nyugati és északi vajdaságokban, míg a PiS a saját fellegváraiban, délen és keleten tudott jó eredményt elérni – fejtette ki az eredményekről.

Győztesek

Az elemző szerint azzal, hogy ennyire szoros küzdelemben nyert a jobboldal, mindenki győztesnek érezheti magát. Jaroslaw Kaczynskinek, a PiS elnökének is szüksége volt erre a győzelemre, mert a stratégiája bravúros volt, de azért taktikai hibákat ő is követett el az utóbbi időben – emelte ki.

„Most a PiS is vehet egy levegőt, az év második felében lesz tisztújítás, választmányt is fognak választani, és meg lehet szervezni a pártot is. Valószínűleg meg fog erősödni Mateusz Morawieczki, adott esetben Jarosław Kaczynski elkezdheti az utódlást előkészíteni” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály, és arról is beszélt, hogy Rafał Trzaskowski a vereség ellenére győztese a választásnak, hiszen gyakorlatilag megmentette a saját pártját, a Polgári Platformot az eljelentéktelenedés veszélyétől, és így az ellenzék vezető ereje marad, maga pedig az ellenzék legerősebb embere lett.