Münchenben szerda délután egy kisteherautó hajtott járókelők egy négy fős csoportjába a járdán. A gázolást követően többen kiugrottak a járműből és késekkel felfegyverkezve támadtak az elgázolt emberekre, akik közül hárman súlyosan megsérültek.

A hír természetesen hatalmas ijedséget okozott, miután az elmúlt évek szomorú történései után először mindenki terrorcselekményre gondolt. A rendőrség szóvivőjének közleménye szerint azonban nem erről volt szó, hanem a

Hell's Angels és Black Jackets közötti, régóta tartó bandaháborúról.

A tettesek két másik autóval menekültek el a helyszínről, de miután többen végignézték a támadást, a rendőrség bizakodóan nyilatkozott az elkövetők elfogását illetően. Az este folyamán Joachim Herrmann bajor belügyminiszter be is jelentette, hogy az első gyanúsítottat elfogták, a többieket pedig nagy erőkkel körözik.

„Állambomlasztók”

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszterrel kapcsolatos hír, hogy a miniszter a jobboldali AfD párttal két éve folytatott jogvitában a szövetségi alkotmánybíróságnál pert vesztett. A vitára az adott okot, hogy Seehofer 2018-ban egy interjúban az AfD-t „állambomlasztónak” nevezte. Ez önmagában még nem is lett volna gond, hiszen a politikai ellenfelét bárkinek szabad kritizálnia, de miután a miniszter ezt a kijelentését a tárca weboldalán is közzétette, az AfD beperelte, hiszen a német alaptörvény 21. paragrafusa értelmében a miniszterként nyilatkozó CSU-politikust köti a kormánytagokra vonatkozó politikai semlegesség „parancsolata”.

Ezt az alkotmánybíróság is így látta, mert a miniszter kijelentése alkalmas lehet a választók befolyásolására. Ez a joggyakorlat a hetvenes években alakult ki válaszul arra, amikor a szociáldemokrata–liberális szövetségi kormány a választások előtt az állami költségvetésből finanszírozta egy kampányát. Ezért az alkotmánybíróság most is úgy ítélte meg, hogy

az államhatalom nem használhat fel költségvetési eszközöket az ellenzék elleni küzdelemben.

Újraindul a szervezett bevándorlás

Köztudomású, hogy a CDU-s Angela Merkel és a CSU-s Horst Seehofer 2015 óta – különösen a migráció kérdésében – nem szimpatizálnak egymással, de a két testvérpárt vezető egyéniségeit a politikai sors együttműködésre kényszerítette. Miután a politika irányvonalát mindig a kancellár szabja meg, a szövetségi belügyminiszteri székbe 2018-ban beülő Horst Seehofer kénytelen végrehajtani a kancellár asszony utasításait.

Így a belügyminiszter a szerdai napon bejelentette, hogy a koronajárvány idejére felfüggesztett szervezett bevándorlást Németország újra beindítja. Ez vonatkozik azon migránsok egy részére is, akik a napokban Máltán erőszakkal kényszerítették ki, hogy partra szállhassanak az őket a tengeren összeszedő, de hosszabb ideje a máltai kikötőben veszteglő hajóból. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a többieket Luxemburg, Franciaország és Portugália fogja befogadni.

Németország további 80 migránst Olaszországból vesz át.

Seehofer a görög szigetek rekedt migránsokkal kapcsolatban pedig azt jelentette be, hogy Németország a közeljövőben 350 kiskorút szándékozik családtagjaikkal együtt befogadni, vagyis további félezer embert. A kiskorúak különböző betegségben szenvednek, ezért humanitárius okokból szállítják őket Németországba.

A német elnökség kiemelt témái

Az Európai Bizottsága a következő hetekben a menekültügyi rendszer reformjára egy új javaslatot kíván a tagállamok elé terjeszteni. Az EU soros elnökségét július elsején átvevő Németország a migráció kérdését szintén kiemelt témaként kívánja kezelni. A további főbb napirendi pontok az EU belső piacának erősítése, a következő 7 éves költségvetés, a koronajárvány utáni 750 milliárdos újjáépítési segélyprogram, a klímavédelem és a jobban összehangolt egészségügyi politika lesznek.

A gazdasági unió egyik alappillérét jelentő alapjognak, az emberek szabad mozgásának legfőbb akadálya a szakképesítések kölcsönös elismerésének sok problémát okozó hiányosságai. Ez főleg az úgy nevezett védett szakmáknál jelent gondot. Az a tény, hogy Németország tavaly egy tucat szakmában újra bevezette a mestervizsga kötelezettséget, elsősorban néhány építőiparral kapcsolatos szakmában jelent jelentős versenyhátrányt a főleg közép-kelet-európai szolgáltatók számára. A szolgáltatások piacának ilyen formában történő adminisztratív védelme megkérdőjelezi a németek őszinte szándékát, hogy valóban elő kívánják segíteni az EU belső piacának erősítését.