Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Denisz Smihal eddigi ukrán miniszterelnök-helyettes a parlament kijevi üléstermében 2020. március 4-én, miután a képviselők jóváhagyták kinevezését kormányfővé a távozó Olekszij Honcsaruk helyére.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Kormányválság Ukrajnában - Megvan az új miniszterelnök

Az ukrán parlament Denisz Smihal eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki kormányfőnek, miután elfogadta az eddigi miniszterelnök, Olekszij Honcsaruk lemondását, és menesztette őt hivatalából.

Smihal miniszterelnöki kinevezését a 450 fős törvényhozás 291 tagja támogatta, 59-en szavaztak ellene, 46-an tartózkodtak, 9-en pedig nem szavaztak. A határozathozatalkor 405 képviselő tartózkodott az ülésteremben. A frakciók szerinti bontásban támogatta a miniszterelnök-jelöltet az elnök mögött álló Nép Szolgája párt és a kisebb képviselőcsoportok többsége, valamint független képviselők, ellene szavazott Petro Porosenko Szolidaritás pártjának és a Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Életért képviselőcsoportja, tartózkodott a Julija Timosenko vezette Haza és Szvjatoszlav Vakarcsuk énekes Hang nevű pártjának frakciója.

Az új miniszterelnök a parlament előtt mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök az előző kormány elé állított. Bejelentette, hogy felül kívánja vizsgáltatni az idei állami költségvetést, elsősorban általános bér- és nyugdíjemelés biztosítása érdekében, emellett csökkenteni szándékozik bizonyos kiadásokat, elsősorban állami vállalatok vezetőinek, tisztségviselőknek, köztük a kormánytagoknak a fizetését. Biztosított továbbá afelől, hogy folytatja az előző kormány által elindított reformokat.

Zelenszkij közölte, hogy rendkívül sokat vár az új kormánytól. "Nagyon hiszem, hogy az előző kormány mindent megtett, de ma az ukránoknak olyan kormányra van szükségük, amely a lehetetlent is képes véghezvinni" - fogalmazott az elnök.

A 44 éves Smihal a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lembergben) született, mérnök-közgazdász, közgazdaságtanból doktorált - írta róla az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kiválóan beszél angolul és lengyelül. A 2000-es évek elejétől 2009-ig vezető pozíciókat töltött be lvivi vállalatoknál. Ezután állami tisztségviselő lett, a Lviv megyei kormányzói hivatalban dolgozott. 2014-ben a bevételi források minisztériuma megyei részlegének helyettes vezetője lett. Zelenszkij elnökké választása után tavaly ő volt az egyik jelölt a Lviv megyei kormányzói posztra. A Honcsaruk-kormányban a területfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be.

A parlament 277 szavazattal jóváhagyta a Smihal által előterjesztett új összetételű kormány 13 új tagját. Ezután külön szavazott az elnök hatáskörébe tartozó két tárca, a védelmi és a külügyminisztérium új vezetőjének személyéről. A törvényhozás 285 szavazattal támogatta Andrij Taran kinevezését védelmi miniszterré, és 288 szavazattal Dmitro Kuleba kinevezését a külügyi tárca élére. Az új kabinetben Kuleba és az eddigi külügyminiszter, Vadim Prisztajko helyet cseréltek, utóbbit ugyanis az előbbi korábbi posztjára nevezték ki, azaz európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesnek.

A régi kormányból Arszen Avakov megőrizte belügyminiszteri posztját. Az új kabinetminiszter Oleh Nemcsinov, a pénzügyminiszter Ihor Umanszkij lett. Négy kormányzati tisztség egyelőre betöltetlen maradt, még nincs meg az új oktatási, energetikai és kulturális miniszter, valamint a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×