Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Denisz Smihal eddigi ukrán miniszterelnök-helyettes a parlament kijevi üléstermében 2020. március 4-én, miután a képviselők jóváhagyták kinevezését kormányfővé a távozó Olekszij Honcsaruk helyére.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Kormányválság Ukrajnában - Megvan az új miniszterelnök

Az ukrán parlament Denisz Smihal eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki kormányfőnek, miután elfogadta az eddigi miniszterelnök, Olekszij Honcsaruk lemondását, és menesztette őt hivatalából.

Smihal miniszterelnöki kinevezését a 450 fős törvényhozás 291 tagja támogatta, 59-en szavaztak ellene, 46-an tartózkodtak, 9-en pedig nem szavaztak. A határozathozatalkor 405 képviselő tartózkodott az ülésteremben. A frakciók szerinti bontásban támogatta a miniszterelnök-jelöltet az elnök mögött álló Nép Szolgája párt és a kisebb képviselőcsoportok többsége, valamint független képviselők, ellene szavazott Petro Porosenko Szolidaritás pártjának és a Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Életért képviselőcsoportja, tartózkodott a Julija Timosenko vezette Haza és Szvjatoszlav Vakarcsuk énekes Hang nevű pártjának frakciója.

Az új miniszterelnök a parlament előtt mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök az előző kormány elé állított. Bejelentette, hogy felül kívánja vizsgáltatni az idei állami költségvetést, elsősorban általános bér- és nyugdíjemelés biztosítása érdekében, emellett csökkenteni szándékozik bizonyos kiadásokat, elsősorban állami vállalatok vezetőinek, tisztségviselőknek, köztük a kormánytagoknak a fizetését. Biztosított továbbá afelől, hogy folytatja az előző kormány által elindított reformokat.

Zelenszkij közölte, hogy rendkívül sokat vár az új kormánytól. "Nagyon hiszem, hogy az előző kormány mindent megtett, de ma az ukránoknak olyan kormányra van szükségük, amely a lehetetlent is képes véghezvinni" - fogalmazott az elnök.

A 44 éves Smihal a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lembergben) született, mérnök-közgazdász, közgazdaságtanból doktorált - írta róla az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kiválóan beszél angolul és lengyelül. A 2000-es évek elejétől 2009-ig vezető pozíciókat töltött be lvivi vállalatoknál. Ezután állami tisztségviselő lett, a Lviv megyei kormányzói hivatalban dolgozott. 2014-ben a bevételi források minisztériuma megyei részlegének helyettes vezetője lett. Zelenszkij elnökké választása után tavaly ő volt az egyik jelölt a Lviv megyei kormányzói posztra. A Honcsaruk-kormányban a területfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be.

A parlament 277 szavazattal jóváhagyta a Smihal által előterjesztett új összetételű kormány 13 új tagját. Ezután külön szavazott az elnök hatáskörébe tartozó két tárca, a védelmi és a külügyminisztérium új vezetőjének személyéről. A törvényhozás 285 szavazattal támogatta Andrij Taran kinevezését védelmi miniszterré, és 288 szavazattal Dmitro Kuleba kinevezését a külügyi tárca élére. Az új kabinetben Kuleba és az eddigi külügyminiszter, Vadim Prisztajko helyet cseréltek, utóbbit ugyanis az előbbi korábbi posztjára nevezték ki, azaz európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesnek.

A régi kormányból Arszen Avakov megőrizte belügyminiszteri posztját. Az új kabinetminiszter Oleh Nemcsinov, a pénzügyminiszter Ihor Umanszkij lett. Négy kormányzati tisztség egyelőre betöltetlen maradt, még nincs meg az új oktatási, energetikai és kulturális miniszter, valamint a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×