Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök a parlament plenáris ülésén Kijevben 2019. november 13-án. A képviselők az ülésen megszavazták a termőföld eladási tilalmának feloldását. A földpiac megnyitásáról szóló törvényjavaslatot 240 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban, közülük 227-en a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép Szolgája (Szluha Narodu) frakcióból, és 13 független képviselő.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Rábólintott az ukrán parlament a kormányfő lemondására

A határozatot 353 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban, Olekszij Honcsaruk maga nyújtotta be lemondását.

Honcsaruk leváltását az tette lehetővé, hogy maga nyújtotta be lemondását, az ukrán alkotmány értelmében ugyanis kinevezése után egy évig még nem meneszthette volna őt a törvényhozás.

A miniszterelnök menesztésével együtt távozik az egész kormány, emiatt több miniszteri poszton váltás lesz.

A szavazás előtt az ukrán parlament állam- és közigazgatási bizottsága nagy többséggel úgy határozott, hogy javasolja a törvényhozásnak Olekszij Honcsaruk menesztését a miniszterelnöki posztról.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a testület még várja Volodimir Zelenszkij elnök javaslatát az új miniszterelnök személyére. Amennyiben megérkezik az előterjesztés a délutánra összehívott plenáris ülésig, a bizottság szavaz arról is, hogy javasolja-e a parlamentnek a jelölt kinevezésének jóváhagyását.

A kiszivárgott értesülések szerint a Zelenszkij mögött álló, a parlamentben többséget alkotó Nép Szolgája párt kedd esti frakcióülésén az államfő Denisz Smihal területfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettest javasolta kormányfőnek.

Olekszij Honcsaruk hivatalos lemondási kérelmét még nem erősítették meg hivatalosan. Azonban két parlamenti képviselő, Aljona Skrum, az állam- és közigazgatási bizottság tagja és Olekszandr Kacsura is közzétette Honcsaruk kézzel írt, keddi dátumú lemondólevelének fotóját a közösségi portálokon.

A miniszterelnököt a kinevezését követő egy éven belül csak akkor válthatja le a parlament, ha maga nyújtja be lemondását.

Honcsaruk kormányfői kinevezését tavaly augusztus 29-én hagyta jóvá a törvényhozás. A múlt héten a házelnök Zelenszkij kérésére szerdára rendkívüli plenáris ülést hívott össze. A sajtóban már akkor kiszivárgott, hogy szó lehet a kormányfő leváltásáról. Az ukrán jogszabályok szerint a miniszterelnök menesztésével együtt az egész kormány távozik, így több miniszteri poszton várható váltás.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×