2016-ban, amikor a brexit eldőlt, mindenki arra számított, hogy kezdetét veszi egy negatív, kilépési hullám az Európai Unióban, ehhez képest épp az ellenkezője történt. Bár az, hogy egy ország kiválik, negatív hatással lehetne az egész unió imázsára, ezzel szemben egy másfajta tendenciát mutatnak a brexitvergődés évei alatt lezajlott uniós választások – mutatott rá Fóris György, a Bruxinfo elemzője. Ráadásul az elmúlt 1-2 év közvélemény-kutatásai rendre azt mutatják, hogy

az elmúlt 20 évben nem volt olyan magas az Európai Unió támogatottsága és elfogadása, mint éppen ezekben az években.

Tehát volt egy olyan hatása a brexitnek, hogy sokakat elgondolkodtatott, hogy innen ki is lehet esni, ki lehet kerülni és ez nem biztos, hogy jó. És az említett választások alkalmával egyik országban sem euroszkeptikus erők kerültek diktáló helyzetbe, többnyire erősödtek, mert mindenhol büntették az eddigi pártokat, de nem nekik adták át a kormányrudat, hanem alternatív megoldások születettek – hívta föl a figyelmet a szakértő.

A 2019-es májusi európai uniós választásoknak nagyon pozitív visszhangja volt, főleg az Európai Uniót igenlő körökben, hiszen nőtt a részvételi arány, ami önmagában is egy jelentős dolognak számít, miután az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent, és idén végre újra 50 százalék fölé sikerült tornászni. Valamint amiatt is, hogy nem következett be az EU-t tagadó pártok és mozgalmak áttörése, és még egy egyharmados arányt sem tudtak elérni. „Jelen vannak, meg tudnak akasztani dolgokat, hangoskodni tudnak, de igazából nem tudnak befolyásolni, ha az egyébként az EU-t igénylő politikai pártok és erők együttműködnek” – fogalmazott.

Fóris György úgy látja, a sokak által hangoztatott véleménnyel szemben,

az európai választás még mai is alapvetően és elsősorban nemzeti választás.

Szerinte az teszi csak európaivá, hogy egy időben történik Európa összes országában és persze az Európai Parlamentbe kerülnek a megválasztott képviselők, azonban helyi szinten az emberek 80-90 százalékban belpolitikai szempontok szerint választanak. A belpolitikai közérzetükre reagálva döntenek valamelyik párt ellen, vagy mellett. De nincs is olyan ország, ahol kizárólag európai programmal kampányolnának, vagy ahol azt lehet mondani, hogy a következő 5 évben a képviselők nem az otthoni választások alapján kapott mandátum szerint döntenek majd egy mobilitási csomag szavazásakor.

Egyszóval – tette hozzá végezetül a Bruxinfo elemzője – hogy magas volt a májusi részvételi arány, az nem feltétlenül azt jelentette, hogy ennyivel megugrott hirtelen az európai demokráciában gondolkodók aránya, hanem nemzeti szinten mindenütt olyan

érzékeny és ideges a politikai közérzet,

hogy mindenhol többnyire elmentek az emberek szavazni, mert mindenhol volt aktuális véleményük az aktuális belső állapotokról.