Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Kulcsfontosságú kérdésekben csaptak össze az amerikai elnökjelölt-aspiránsok

Az egészségbiztosítás, a rasszizmus és a fegyverviselés volt tíz politikus keddi vitájának témája.

A vitát a CNN hírtelevízió rendezte meg, moderátorai is a televízió vezető munkatársai voltak. A több mint húsz elnökjelölt-aspiráns közül tízen vettek részt rajta, és elemzők már napokkal korábban úgy jellemezték a vitát, mint Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor "összecsapása".

Az elemzők által a demokrata párti tábor "vezető progresszív" politikusaiként aposztrofált Sanders és Warren mellett a keddi vitán részt vett még: Steve Bullock, Montana jelenlegi és John Hickenlooper, Colorado állam volt kormányzója, a minnesotai Amy Klobuchar szenátor, Tim Ryan ohiói képviselő, Pette Buttigieg, Bend indianai városka polgármestere, John Delaney marylandi és Beto O'Rourke texasi politikus, mindketten volt képviselők, valamint Marianne Williamson író.

A kétórás vita után percekkel a The New York Times című lap már közölte is a kimutatást: a legtöbbet Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátor beszélt. Jóllehet, a műsorvezetők igyekeztek minden elnökjelölt-aspiránsnak biztosítani az egyenlő időtartamot, mégis Warrennál és Sandersnál volt legtöbbször a mikrofon.

Liberális és mérsékelt demokraták csaptak össze Detroitban - hangzottak az első elemzések. Egészségbiztosítás, bevándorlás, határbiztonság, fegyverviselés, klímaváltozás, külpolitika, elsősorban a Mexikóhoz és Kínához fűződő viszony témái uralták a vitát. A politikusok alapvető kérdésekben egyetértettek, de a részletekben nem.

Elizabeth Warren szenátor például a vita egy pontján azt hangoztatta, hogy a fehér felsőbbrendűségen alapuló fajgyűlöletet terrorizmusnak kell minősíteni, és ezt egyik jelölt-aspiráns sem vitatta. A szabad fegyvervásárlás korlátozásának kérdésében Amy Klobuchar szenátor annak szükségességéről beszélt, hogy vissza kell szorítani az Országos Fegyverszövetség (NRA) és a nagy fegyverlobbisták hatalmát és pénzbőségét, Steve Bullock montanai kormányzó pedig elmondta, hogy az általa irányított államban már megtalálták a módot a fegyvervásárlás és -viselés ellenőrzésére. Ezzel is egyetértett a többi politikus, miként a migránsválság kezelésében, a bevándorláspolitikában és a klímaváltozás ellen teendő intézkedéseket illetően sem volt lényeges különbség közöttük.

A Demokrata Párton belüli áramlatokat is jól tükröző jelentős nézetkülönbségek voltak azonban az egészségbiztosítás, az adópolitika és a gazdaság átalakítása ügyében. Az este jó része azzal telt, hogy a többi elnökjelölt-aspiráns együtt támadta Sanders és Warren szenátorokat. "Kíváncsi vagyok, maguk miért a Demokrata Párt tagjai!" - vetette oda a két szenátornak Marianne Williamson.

Amikor Sanders és Warren az egészségbiztosítás általánossá tétele mellett érvelt, a mérsékeltként számon tartott John Delaney félbeszakította Warrent, és odavágta: "ez a tündérmesék gazdaságpolitikája". A szenátor így válaszolt: Donald Trump elnököt csak nagy ívű elképzelésekkel, nem pedig fokozatos változásokkal lehet legyőzni. Később hozzátette: nem érti, hogy "miért száll be valaki az elnökségért folytatott küzdelembe, ha csak arról tud beszélni, hogy mi az, amit nem tudunk megcsinálni és nem is kell harcolni érte".

Steve Bullock montanai kormányzó arra figyelmeztetett, hogy az ingyenes egészségügyi ellátással, ingyenes felsőoktatással kampányoló demokraták "túlságosan balra viszik" a pártot. "Ne legyünk gyerekesek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte így nehéz lesz legyőzni Trump elnököt.

A vita végén a politikusok a Mexikóhoz és a Kínához fűződő viszonyt elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából elemezték, többségük fontosnak tartotta a kínai kereskedelmi "nyomulás" visszaszorítását.

A következő tíz elnökjelölt-aspiráns vitáját szerdán tartják meg, szintén a CNN rendezésében.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×