Infostart.hu
eur:
379.54
usd:
321.62
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Hozzátartozó a Barents-tengeren történt tengeralattjáró-baleset egyik áldozatának sírhantjánál a szentpétervári Szerafimovszkoje temetőben 2019. július 6-án. Július 1-jén tűz ütött ki az orosz hadsereg tudományos kutatási célokat szolgáló mélytengeri merülőhajóinak egyikén, tizennégy tengerész életét vesztette, a többieknek sikerült megmenekülniük. Orosz hatósági vizsgálatok szerint az akkumulátorházban kiütött tűz okozta a szerencsétlenséget a nukleáris meghajtású tengeralattjárón.
Nyitókép: Hozzátartozó a Barents-tengeren történt tengeralattjáró-baleset egyik áldozatának sírhantjánál a szentpétervári Szerafimovszkoje temetőben 2019. július 6-án. MTI/EPA/Anatolij Malcev

Eltemették az orosz tengeralattjáró balesetében elhunyt haditengerészeket

Végső nyugalomra helyezték szombaton a szentpétervári Szerafim-temetőben azt a 14 orosz haditengerészt, aki a héten vesztette életét egy atommeghajtású tengeralattjárón bekövetkezett balesetben.

A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000-es szerencsétlenségében elhunytak emlékműve mellett tartott gyászszertartás zárt körű volt.

Az áldozatok családtagjai és közeli barátai mellett részt vett a temetésen többek között Nyikolaj Jevmenov, az orosz haditengerészet főparancsnoka, Andrej Kartapolov védelmiminiszter-helyettes, a fegyveres erők vezérkara katonai-politikai főcsoportfőnökségének vezetője, Alekszandr Beglov szentpétervári megbízott kormányzó, valamint önkormányzati és kormányzati képviselők.

A gyászszertartást teljes mértékben a katonai szabályzatnak megfelelően tartották: a koporsókat a nemzeti lobogóval takarták le, a fedelére pedig fejdíszt, dísztőrt és tokot helyeztek.

Az orosz himnusz alatt díszőrség tisztelgett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök négy áldozatnak a legmagasabb elismerést, az Oroszország Hőse kitüntetést, tíznek pedig Bátorság Érdemrendet adományozott.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közlése szerint az orosz haditengerészeti flotta tudományos-kutatási célokat szolgáló mélytengeri merülőjárműve éppen tervezett kutatást folytatott az ország területi vizein a Barents-tengeren, amikor tűz ütött ki fedélzetén. Bár Sojgu nem szolgált adatokkal a túlélők számára vonatkozóan, az EFE spanyol hírügynökség szerint az említett jármű legfeljebb 25 embert képes befogadni.

Egy csütörtöki moszkvai bejelentés szerint az akkumulátorházban kiütött tűz okozta a nukleáris meghajtású tengeralattjáró balesetét.

A baleset hétfőn történt, de csak kedden számoltak be róla hivatalosan. Az orosz illetékeseket az a vád érte, hogy igyekeznek elkendőzni a 14 tengerész halálával járó baleset részleteit.

A Kreml azt közölte, hogy nem hozzák nyilvánosságra a balesetet szenvedett tengeralattjáró típusát, mert az államtitok. Az RBC orosz hírportál azonban úgy értesült, hogy az ASZ-12, avagy Losarik néven ismert különleges rendeltetésű atommeghajtású tengeralattjárón történt a tragédia. A jármű alapvetően speciális mélytengeri műveletekre készült, és 6000 méteres mélységig volt képes merülni.

Az ország legsúlyosabb tengerijármű-balesete 2000-ben történt, amikor szintén a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, amelynek 118 fős legénysége életét vesztette.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×