Infostart.hu
eur:
364.29
usd:
310.8
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Hozzátartozó a Barents-tengeren történt tengeralattjáró-baleset egyik áldozatának sírhantjánál a szentpétervári Szerafimovszkoje temetőben 2019. július 6-án. Július 1-jén tűz ütött ki az orosz hadsereg tudományos kutatási célokat szolgáló mélytengeri merülőhajóinak egyikén, tizennégy tengerész életét vesztette, a többieknek sikerült megmenekülniük. Orosz hatósági vizsgálatok szerint az akkumulátorházban kiütött tűz okozta a szerencsétlenséget a nukleáris meghajtású tengeralattjárón.
Nyitókép: Hozzátartozó a Barents-tengeren történt tengeralattjáró-baleset egyik áldozatának sírhantjánál a szentpétervári Szerafimovszkoje temetőben 2019. július 6-án. MTI/EPA/Anatolij Malcev

Eltemették az orosz tengeralattjáró balesetében elhunyt haditengerészeket

Végső nyugalomra helyezték szombaton a szentpétervári Szerafim-temetőben azt a 14 orosz haditengerészt, aki a héten vesztette életét egy atommeghajtású tengeralattjárón bekövetkezett balesetben.

A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000-es szerencsétlenségében elhunytak emlékműve mellett tartott gyászszertartás zárt körű volt.

Az áldozatok családtagjai és közeli barátai mellett részt vett a temetésen többek között Nyikolaj Jevmenov, az orosz haditengerészet főparancsnoka, Andrej Kartapolov védelmiminiszter-helyettes, a fegyveres erők vezérkara katonai-politikai főcsoportfőnökségének vezetője, Alekszandr Beglov szentpétervári megbízott kormányzó, valamint önkormányzati és kormányzati képviselők.

A gyászszertartást teljes mértékben a katonai szabályzatnak megfelelően tartották: a koporsókat a nemzeti lobogóval takarták le, a fedelére pedig fejdíszt, dísztőrt és tokot helyeztek.

Az orosz himnusz alatt díszőrség tisztelgett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök négy áldozatnak a legmagasabb elismerést, az Oroszország Hőse kitüntetést, tíznek pedig Bátorság Érdemrendet adományozott.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közlése szerint az orosz haditengerészeti flotta tudományos-kutatási célokat szolgáló mélytengeri merülőjárműve éppen tervezett kutatást folytatott az ország területi vizein a Barents-tengeren, amikor tűz ütött ki fedélzetén. Bár Sojgu nem szolgált adatokkal a túlélők számára vonatkozóan, az EFE spanyol hírügynökség szerint az említett jármű legfeljebb 25 embert képes befogadni.

Egy csütörtöki moszkvai bejelentés szerint az akkumulátorházban kiütött tűz okozta a nukleáris meghajtású tengeralattjáró balesetét.

A baleset hétfőn történt, de csak kedden számoltak be róla hivatalosan. Az orosz illetékeseket az a vád érte, hogy igyekeznek elkendőzni a 14 tengerész halálával járó baleset részleteit.

A Kreml azt közölte, hogy nem hozzák nyilvánosságra a balesetet szenvedett tengeralattjáró típusát, mert az államtitok. Az RBC orosz hírportál azonban úgy értesült, hogy az ASZ-12, avagy Losarik néven ismert különleges rendeltetésű atommeghajtású tengeralattjárón történt a tragédia. A jármű alapvetően speciális mélytengeri műveletekre készült, és 6000 méteres mélységig volt képes merülni.

Az ország legsúlyosabb tengerijármű-balesete 2000-ben történt, amikor szintén a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, amelynek 118 fős legénysége életét vesztette.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×