Infostart.hu
eur:
366.91
usd:
334.17
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Hozzátartozó a Barents-tengeren történt tengeralattjáró-baleset egyik áldozatának sírhantjánál a szentpétervári Szerafimovszkoje temetőben 2019. július 6-án. Július 1-jén tűz ütött ki az orosz hadsereg tudományos kutatási célokat szolgáló mélytengeri merülőhajóinak egyikén, tizennégy tengerész életét vesztette, a többieknek sikerült megmenekülniük. Orosz hatósági vizsgálatok szerint az akkumulátorházban kiütött tűz okozta a szerencsétlenséget a nukleáris meghajtású tengeralattjárón.
Nyitókép: Hozzátartozó a Barents-tengeren történt tengeralattjáró-baleset egyik áldozatának sírhantjánál a szentpétervári Szerafimovszkoje temetőben 2019. július 6-án. MTI/EPA/Anatolij Malcev

Eltemették az orosz tengeralattjáró balesetében elhunyt haditengerészeket

Végső nyugalomra helyezték szombaton a szentpétervári Szerafim-temetőben azt a 14 orosz haditengerészt, aki a héten vesztette életét egy atommeghajtású tengeralattjárón bekövetkezett balesetben.

A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000-es szerencsétlenségében elhunytak emlékműve mellett tartott gyászszertartás zárt körű volt.

Az áldozatok családtagjai és közeli barátai mellett részt vett a temetésen többek között Nyikolaj Jevmenov, az orosz haditengerészet főparancsnoka, Andrej Kartapolov védelmiminiszter-helyettes, a fegyveres erők vezérkara katonai-politikai főcsoportfőnökségének vezetője, Alekszandr Beglov szentpétervári megbízott kormányzó, valamint önkormányzati és kormányzati képviselők.

A gyászszertartást teljes mértékben a katonai szabályzatnak megfelelően tartották: a koporsókat a nemzeti lobogóval takarták le, a fedelére pedig fejdíszt, dísztőrt és tokot helyeztek.

Az orosz himnusz alatt díszőrség tisztelgett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök négy áldozatnak a legmagasabb elismerést, az Oroszország Hőse kitüntetést, tíznek pedig Bátorság Érdemrendet adományozott.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közlése szerint az orosz haditengerészeti flotta tudományos-kutatási célokat szolgáló mélytengeri merülőjárműve éppen tervezett kutatást folytatott az ország területi vizein a Barents-tengeren, amikor tűz ütött ki fedélzetén. Bár Sojgu nem szolgált adatokkal a túlélők számára vonatkozóan, az EFE spanyol hírügynökség szerint az említett jármű legfeljebb 25 embert képes befogadni.

Egy csütörtöki moszkvai bejelentés szerint az akkumulátorházban kiütött tűz okozta a nukleáris meghajtású tengeralattjáró balesetét.

A baleset hétfőn történt, de csak kedden számoltak be róla hivatalosan. Az orosz illetékeseket az a vád érte, hogy igyekeznek elkendőzni a 14 tengerész halálával járó baleset részleteit.

A Kreml azt közölte, hogy nem hozzák nyilvánosságra a balesetet szenvedett tengeralattjáró típusát, mert az államtitok. Az RBC orosz hírportál azonban úgy értesült, hogy az ASZ-12, avagy Losarik néven ismert különleges rendeltetésű atommeghajtású tengeralattjárón történt a tragédia. A jármű alapvetően speciális mélytengeri műveletekre készült, és 6000 méteres mélységig volt képes merülni.

Az ország legsúlyosabb tengerijármű-balesete 2000-ben történt, amikor szintén a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, amelynek 118 fős legénysége életét vesztette.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×