INFORÁDIÓ 
2019. június 26. szerda
János, Pál

katyn

lengyelország

emléknap

Varsó, 2018. április 13. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megkoszorúzza a katyni vérengzés áldozatainak emléművét a varsói Kayn Múzeumban az áldozatok emléknapján, 2018. április 13-án. A II. világháború alatt, 1940 tavaszán a sztálini szovjet titkosrendőrség, az NKVD mintegy 22 ezer lengyel katonatisztet és értelmiségit gyilkolt meg az oroszországi Szmolenszk közelében elterülő katyni (oroszul katinyi) erdőben és két másik helyszínen. (MTI/EPA/Radek Pietruszka)

Katyn: egy büntetlenül maradt tömeggyilkosság

Infostart / MTI

1940 tavaszán a szovjet államvédelmi szervek kivégezték a II. világháború kezdetén, Lengyelország elfoglalásakor foglyul ejtett lengyeleket, főként tiszteket, földbirtokosokat, tisztviselőket, tanárokat és papokat - a lengyel értelmiség képviselőit. Az áldozatok számát 22 és 23 ezer közé teszik.

Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja. Azért ezt a napot választották, mert 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra az 1940 tavaszán elkövetett tömeggyilkosságot.

A második világháború előestéjén, 1939. augusztus 23-án aláírt szovjet-német megnemtámadási szerződés, a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka felosztotta Közép- és Kelet-Európát, Lengyelországot a Narew-Visztula-San folyók vonalán vágták félbe. Miután Németország 1939. szeptember 1-jén a háborút kirobbantva lerohanta Lengyelországot, szeptember 17-én a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, hogy megszerezze a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket. A szovjet és a német csapatok öt nappal később a kijelölt vonalon találkoztak.

A szovjetek 250 ezer lengyel hadifoglyot ejtettek,

közülük az együttműködésre nem hajlandó és fizikai munkára is alkalmatlannak minősített tiszteket a Belügyi Népbiztosság (NKVD) felügyeletével három különleges táborba hurcolták.

Lavrentyij Berija belügyi népbiztos 1940. március 5-én jegyzékben javasolta Sztálinnak, hogy rendelje el a szovjethatalom eme "megátalkodott ellenségei", szám szerint 14 700 hadifogoly és 11 ezer börtönben fogva tartott lengyel értelmiségi agyonlövését, mégpedig beidézésük, a vád ismertetése és nyomozás lefolytatása nélkül. Sztálin még aznap aláírta a dokumentumot, amelyet a kommunista párt politikai bizottsága azon nyomban határozatban továbbított az NKVD-nak.

A lengyel értelmiség lefejezését célzó intézkedés áldozatai között a tisztek mellett több ezer orvos, ügyvéd, tanár, újságíró és pap volt.

Az NKVD március 14-én a likvidálás három fő helyszíneként

  • a Szmolenszk melletti Katinyt (lengyelül Katyn),
  • a Harkov melletti Pjatyihatkit és
  • a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojét jelölte ki.

Az április 3. és május 19. között konvojokban idehurcolt foglyok kezét hátrakötözték, közvetlen közelről tarkón lőtték, majd hatalmas tömegsírokban földelték el őket. Tömeges kivégzések Kijevben és Minszkben is voltak. A vérengzés áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart számon,

köztük a magyar Korompay Emánuelt, a varsói egyetem lektorát és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnelt.

A németek 1941. június 22-én megtámadták a Szovjetuniót, egy hónappal később Katyn is fennhatóságuk alá került. A tömegsírokat 1942-ben a helyi orosz lakosság útmutatása nyomán egy pályafenntartó vonat lengyel kényszermunkásai találták meg, a német hatóságok 1943. február 18-án kezdték el az exhumálásokat. Mintegy 400 holttest kihantolása után,

1943. április 13-án a berlini rádió kommünikében adott hírt a szovjetek által meggyilkolt lengyel katonatisztek tömegsírjairól.

A németekkel élet-halál harcban álló Szovjetunió szövetségesei kétkedve fogadták a bejelentést, a brit és amerikai kormány hallgatott. A szovjet hatóságok a németeket vádolták a mészárlással, a Nemzetközi Vöröskereszt bevonásával folyó vizsgálatba nem egyeztek bele.

A helyszínen végül a németek által felkért nemzetközi bizottság látott munkához, és a magyar Orsós Ferenc patológus által kidolgozott módszert alkalmazva megállapították, hogy

a mészárlást 1940 áprilisában és májusában hajtották végre.

Megkezdték az áldozatok azonosítását is, és négyezernél több holttestet temettek el. A területet 1943 augusztusában visszafoglaló szovjetek megsemmisítették a temetőt, egyben bizottságot is alakítottak a "fasiszta megszállók által végrehajtott" kivégzések kivizsgálására.

Ez a testület a gyilkosságok elkövetőjeként a Wehrmacht 537-es utászzászlóalját nevezte meg, és néhány koncepciós pert is kreáltak ennek "bizonyítására". 1959-ben megsemmisítették a meggyilkolt 21 857 lengyel tisztre vonatkozó dokumentumok zömét, csak az összefoglaló jelentést őrizték meg, amelyet a Szovjetunió legfontosabb államtitkai közé soroltak. A Katynban történtekről a szocialista blokk országaiban nem beszéltek, ha a téma néha mégis szóba került, a hivatalos szovjet álláspontot ismételgették.

A Szovjetunió csak a kelet-európai rendszerváltások idején ismerte el hivatalosan felelősségét. Mihail Gorbacsov szovjet államfő jelképes módon 1990. április 13-án adta át a Moszkvában tárgyaló Wojciech Jaruzelski lengyel elnöknek az 1939-40-ben fogva tartott lengyelek névsorát tartalmazó dokumentumok másolatát. Ehhez időzítve a TASZSZ szovjet hírügynökség közleményben ismerte el, hogy a katyni gyilkosságokat az NKVD követte el. A Szovjetunió szétesése után az orosz parlament 2010-ben ismerte el, hogy a tömeggyilkosságokat Sztálin és más szovjet vezetők közvetlen utasítására hajtották végre.

Lengyelországban 1992-ben kerültek nyilvánosságra az ügy orosz levéltárakban őrzött, korábban államtitoknak minősített dokumentumai.

A mészárlásról 2007-ben forgatott felkavaró filmet az apja halála miatt személyesen is érintett Oscar-díjas rendező, Andrzej Wajda, az alábbi részlet az Oscar-díjra jelölt film előzetese.

A lengyel parlament alsóháza, a szejm 2007. november 14-én a vérengzés nyilvánosságra hozatalának napját, április 13-át a katyni bűntény áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Nemzetközi szakértők és a lengyel hivatalos szervek is azt szorgalmazzák, hogy az ügy el nem évülő, emberiesség elleni bűntettként, népirtásként kerüljön jogi lezárásra. Oroszország álláspontja szerint a katyni vérengzés bűncselekménynek minősül ugyan, de elévült, az orosz legfőbb katonai ügyész 2010-ben kijelentette: nem lát okot arra, hogy a megölteket a politikai megtorlások áldozatainak minősítsék és rehabilitálják.

A vérengzés áldozatainak számos emlékmű és a 2015-ben Varsóban megnyílt Katyni Múzeum állít emléket.

Kettős tragédia a lengyeleknek

2010. április 10-én, a vérengzés 70. évfordulójára a helyszíni megemlékezésre utazó magas rangú lengyel állami küldöttség - a lengyel politikai, katonai és szellemi elit 96 képviselője, köztük Lech Kaczynski államfő és felesége - repülőszerencsétlenség áldozata lett, amikor a Tu-154-es kormánygép a szmolenszki repülőtér közelében leszállás közben lezuhant és kigyulladt.

Lech Kaczynski lengyel elnök és felesége nemzeti lobogóval letakart koporsója mellett díszőrséget ad két katona a varsói Szent János-székesegyházban 2010. április 18-án, miközben lengyel állampolgárok leróják kegyeletüket az államfő és hitvese előtt. Egy héttel korábban az elnöki pár és kísérete életüket vesztették, amikor gépükön az 1940-ben Katinyban (Katyn) lemészárolt több mint 20 ezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett szertartásra tartottak. (MTI/EPA/Pawel Kula)
Lech Kaczynski lengyel elnök és felesége nemzeti lobogóval letakart koporsója mellett díszőrséget ad két katona a varsói Szent János-székesegyházban 2010. április 18-án, miközben lengyel állampolgárok leróják kegyeletüket az államfő és hitvese előtt. Egy héttel korábban az elnöki pár és kísérete életüket vesztették, amikor gépükön az 1940-ben Katinyban (Katyn) lemészárolt több mint 20 ezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett szertartásra tartottak. (MTI/EPA/Pawel Kula)

A katasztrófa áldozatairól szerdán Lengyelország-szerte megemlékeztek, ahogyan ezt tették Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kérésére Brüsszelben is, a brexitről rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón.

Jaroslaw Kaczynski a varsói megemlékezésen felidézte, hogy 2010. április 10-én a lengyel elnöki gép a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre tartott, de ez az út nemcsak a katyni évfordulóval függött össze, hanem az igazsághoz való jog visszaszerzését szolgáló "misszió" is volt - mondta, majd hozzátette: a történelmi igazságért ma is harcolni kell.

Az oroszországi Szmolenszknél történt légi katasztrófa körülményei máig tisztázatlanok,

a műszaki okok vizsgálatát végző orosz és lengyel hatóságok 2011-ben egymástól eltérő részeredményekre jutottak, mindkét fél azonban lényegében emberi tévedésekre vezette vissza a történteket.

A jelenlegi lengyel kormány által létrehozott bizottság 2016-ban új, még le nem zárt vizsgálatot indított. Ennek során arra jutottak, hogy a gépen - ismeretlen eredetű - robbanás történt. A testület kedden ügyészségi eljárást kezdeményezett a 2010-2011-ben működő lengyel vizsgálóbizottság ellen, a többi között a gyanúval, hogy bizonyítékokat hamisított.

Tavaly az Európa Tanács határozatot fogadott el, amely arra szólítja fel Moszkvát, hogy a lezuhant repülőgép roncsát szolgáltassa vissza Varsónak. Lengyelország az utóbbi években többször hiába kérte az eredeti feketedobozok és a géproncs visszaadását Oroszországtól. Moszkva ezt a hivatalosan még mindig folyamatban lévő oroszországi bűnügyi vizsgálat lezárásától tette függővé.

Nyitókép: MTI/EPA/Radek Pietruszka
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018