INFORÁDIÓ 
2019. április 20. szombat
Tivadar

krím-félsziget

oroszország

vlagyimir putyin

Szimferopol, 2019. március 18. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a krími Szimferopolban 2019. március 18-án. Putyin az ukrajnai Krím annektálása ötödik évfordulójának alkalmából kereste fel a fekete-tengeri félszigetet. MTI/EPA/Pool/Jurij Kadobnov

Oroszország hadászati bombázókat vezényelt a Krímbe

Nukleáris fegyverek hordozására alkalmas hadászati bombázókat vezényelt a Krím-félszigetre Oroszország. Moszkva érvelése szerint a lépést az indokolta, hogy Romániába amaerikai rakétavédelmi rendszert telepítettek.

Mialatt Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével kezdetét vette a Krím-félsziget annektálása ötödik évfordulójára szervezett utcabál Szimferopolban, a földnyelv egy másik szegletében az orosz hadsereg megkezdte a felkészülést a felsziget története egyik legnagyobb szabású haderőfejlesztési programjára.

Hétfőn jelentette be ugyanis Viktor Bondarev, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának elnöke, hogy

nukleáris fegyverek kordozására alkalmas bombázókat vezényelnek a Krímbe, válaszul az amerikai rakétavédelmi eszközök romániai telepítésére.

Bondarev, aki korábban az orosz légierő parancsnoka volt, komoly kihívásnak nevezte a Romániában elhelyezett amerikai Mk-41-es rakétavédelmi rendszert, amely szerinte megsérti a Moszkva és Washington által is felfüggesztett INF-szerződést.

Közölte: a rakétahordozó bombázókat egy Szimferopoltól 20 kilométerre található légibázison fogják állomásoztatni.

A román külügyminisztérium korábban közleményben utasította el Moszkva tiltakozását, kijelentve, hogy Oroszország megpróbálja félreinformálni az embereket, amivel megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy valójában ő maga sérti meg a szerződés rendelkezéseit.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azzal indokolta a romániai fejlesztéseket, hogy azok elengedhetetlenek az észak-atlaneti szövetség védelméhez. Szerinte nem jogsértő, hiszen a rakétavédelmi rendszer nem képes támadásra, csak védekezésre.

Az Egyesült Államok februárban, Oroszország márciusban elfüggesztette a nukleáris fegyverek korlátozására született INF-szerződés végrehajtását. Donald Trump amerikai elnök fél évet adott Moszkvának a szerződésben foglaltak tiszteletben tartására: ha követelése júliusig nem teljesül, az Egyesült Államok végleg kilép a megállapodásból.

Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Jurij Kadobnov
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018