A huszonnyolc tagállamban novemberben elvégzett felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a megkérdezettek 43 százaléka pozitívan, 19 százaléka negatívan, 38 százaléka semlegesen látja az Európai Uniót. Ez nagyjából megfelel az átlagnak.

A közvélemény-kutatás szerint azok látják az EU-t kedvezőbben, akik sikeresebbek az életükben, a társadalomtól leszakadók véleménye pedig negatívabb. A politikai kérdések iránt érdeklődők, az unió működését jobban értők körében magasabb a pozitív megítélés aránya. A kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az EU-t.

Régiós összehasonlításban a magyarokénál csak Lengyelországban és Romániában kedvezőbb az EU megítélése.

A pozitív imázs legfőképpen a szabadságérzetből táplálkozik, amelyet az EU polgárai - köztük a magyarok is - az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága miatt éreznek. A negatívan vélekedők általában a túlságosan bürokratikus működést kifogásolják.

Az EU jövőjébe vetett hit egyelőre stabil: többségben vannak a derülátók (58 százalék). Ez jellemzi a magyar lakosságot is, ahol arányuk 57 százalék.

Mindössze Görögországban és Franciaországban vannak többségben a pesszimisták. Mára még a kilépés küszöbén álló Egyesült Királyságban is az optimisták kerültek túlsúlyba.

A kedvező folyamatokra árnyékot vet, hogy magas és növekvő azok aránya, akik szerint az Európai Unióban rossz irányba mennek a dolgok. A 29 százalékos átlaggal szemben a magyarok 39 százaléka véli úgy, hogy kedvezően alakulnak a dolgok, míg 49 százalék gondolja rossznak az irány.

Az EU polgárai a közösség előtt álló fő kihívásnak a bevándorlást tartják, a terrorizmus mára sokat vesztett súlyából a közvéleményben. A magyar lakosság körében ez a két kérdés jóval hangsúlyosabb, miközben szinte minden más probléma említése alacsonyabb az uniós átlagnál.

Mi számít gondnak a magyaroknál?

Magyarország fő problémájának a helyiek legnagyobb része az egészségügyi és szociális biztonságot tartja, a második az áremelkedés és a megélhetés. A bevándorlás a harmadik helyre szorult, minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként.

Míg a többi tagországból érkező bevándorlókkal szemben az uniós összlakosság csupán 30 százalékának vannak ellenérzései, az EU-n kívülről érkezők bevándorlása az uniós polgárok 53 százalékában negatív érzéseket kelt.

Kiemelkedően magas ez utóbbiak aránya Magyarországon (75 százalék), ennél csak a csehek és a szlovákok nézik még rosszabb szemmel a harmadik országokból érkezőket.

Az uniós lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy segíteni kell a menekülteket, a magyarok ennél jóval csekélyebb része, 31 százaléka osztja ezt a nézetet.

Az Európai Unió polgárainak 86 százaléka, a magyaroknak 95 százaléka további lépéseket vár az irreguláris bevándorlás elleni küzdelemben. EU-s szinten többségben vannak, akik inkább közös intézkedéseket (39%) szeretnének látni. Magyarországon 39 százalék nemzeti megoldásokban gondolkodna, uniós intézkedéseket 37 százalék látna, 19 százalék szerint pedig mindkét szinten lépni kellene.

Az uniós migrációs politikát Magyarországon 52 százalék ellenzi, 44 százalék támogatja. Utóbbi jelentősen elmarad a 69 százalékos európai átlagtól.

Az EU-hoz kötődők aránya mindenhol alacsonyabb, mint az Európához kötődőké.

Magyarország ebben Németországgal és Luxemburggal együtt az élen áll: mindhárom állam lakosságának 80 százaléka érez személyes kötődést Európához. Az EU esetében ez az arány 60 százalék Magyarországon.

Egy-két kivételtől eltekintve az a jellemző, hogy minden tagország lakossága jobban bízik az Európai Parlamentben, mint saját nemzeti parlamentjében. Ez a magyar lakosságot is jellemzi, noha fontos kiemelni, hogy az átlaggal összevetve a magyarok nagyobb hányada bízik mind a hazai (46 százalék), mind az Európai Parlamentben (56 százalék).

A magyarok körében tavaly nőtt az uniós témák iránti érdeklődés, és a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot, ami ugyancsak átlagon (52 százalék) felüli.

Többségben vannak Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az EU-ban. Ezt a válaszadók 50 százaléka mondta, az ellenkezőjét 47 százalék.