eur:
403.33
usd:
351.7
bux:
98560.68
2025. június 22. vasárnap Paulina
Képviselők az ülésteremben a Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2018. december 11-én. Az EP ezen a napon megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Európai Parlament: napirenden a magyar túlóratörvény és a CEU

Szerdán ismét Magyarországról vitáznak az Európai Parlamentben, leginkább jogállami kérdésekben. Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: a három legfontosabb uniós intézmény Budapesttel és Varsóval foglalkozik a legtöbbet.

"Magyarországi alapvető jogok" címmel vitáznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerda délután. Értékelik a jogállamiságot és az alapvető jogokat érintő fejleményeket - fogalmaz friss közleményében az EP.

Ismert, tavaly szeptemberben az EP az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt Magyarországgal szemben elindította a Lisszaboni szerződés (ez kvázi az Európai Unió alkotmánya) 7-es cikk (1) szerinti eljárást. A szerződés 2. cikkében található és az Európai Unió Alapjogi Chartája által tükrözött értékek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete szerepel.

Most első ízben kérte az EP a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata.

A képviselők szerdán a szeptember óta eltelt időszak magyarországi eseményeit tekintik át az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével.

Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük a túlóratörvényt és a Central European University (CEU) távozását.

"Ha a parlamentre rá is lehet fogni, hogy esetleg ez a mostani vita összefügg a közelgő EP-választásokkal, akkor azt lehet mondani, hogy van is köze a kettőnek egymáshoz, meg nincs is" - adott helyzetértékelést az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője.

"Egy folyamatban lévő, korábban felkapott ügy folytatásának tekinthető a vita. A Bizottság azonban jogi vitákat folytat a tagországokkal"

- vélekedett Gyévai.

Ha ki lehet emelni két országot, ami folyamatosan napirenden van az EU intézményeinél, az szerinte Lengyelország és Magyarország. "Aztán találunk több országot, Romániát, Szlovákiát, Máltát, amelyekkel kapcsolatban szintén megfogalmaznak jogállamisági fenntartások, kifogások" - tette hozzá.

Magyarország kormánya - a korábbi jelzések alapján - nem vesz részt a vitában.

A témáról bővebben is hallhatnak szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Beszállt Amerika az Irán elleni háborúba, hatalmas felfordulást okozhat a válaszlépés – Híreink az Irán-Izrael háborúról vasárnap

Beszállt Amerika az Irán elleni háborúba, hatalmas felfordulást okozhat a válaszlépés – Híreink az Irán-Izrael háborúról vasárnap

Az Egyesült Államok belépett az iráni–izraeli konfliktusba, miután éjjel az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban. Az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este, bár erre bizonyítékkal nem szolgált. Iránt békére szólította fel, különben újabb támadást helyezett kilátásba az amerikai elnök. Irán a nap folyamán két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt, kilőtték rájuk az 1500 kilogrammos robbanófejjel rendelkező Horramsár-4-est. Eközben az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania, a jemeni húszik pedig hivatalosan is bejelentették, hogy belépnek a konfliktusba Irán oldalán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×