eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Morawiecki: a lengyel igazságügyi reform a kommunizmus maradványaitól tisztítja meg a bíróságokat

A lengyel igazságügyi reform a kommunista rendszer maradványaitól tisztítja meg a bírósági rendszert - jelentette ki pénteken Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki szerint a jelenlegi, az Európai Bizottság által bírált változások nem csorbítják meg a bíróságok függetlenségét.

Morawiecki a francia-lengyel gazdasági kamara évi fórumán mondott beszédében nyilatkozott így, viszonyulva feltehetőleg ahhoz is, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke szerdán felszólította a lengyel kormányt, hogy további "sürgős" lépéseket tegyen a Brüsszel által vitatott lengyel bírósági törvények, mindenekelőtt a legfelsőbb bíróságra vonatkozó jogszabály módosítása érdekében.

Morawiecki szerint a nyugat-európai országok "nem értik, mi (...) a posztkommunista társadalom". Rámutatva a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzéki múltjára, a kormányfő aláhúzta: soha nem engedné meg, hogy a jelenlegi változások veszélyeztessék a bíróságok függetlenségét.

A lengyel bírósági rendszer megváltoztatását Morawiecki ahhoz az igazságügyi reformhoz hasonlította, mely Franciaországban a második világháború után ment végbe, és mely leváltotta a Harmadik Birodalommal kollaboráló Vichy-kormány "bírói elitjét".

A lengyelországi változások lehetővé teszik, hogy "megszabaduljunk a kommunista rendszer és gondolkodás maradványaitól"

- jelentette ki Morawiecki, azzal érvelve, hogy a legfelsőbb bíróságnál máig dolgoznak a Wojciech Jaruzelski tábornok által 1981. decemberében meghirdetett hadiállapot idején tevékeny bírák, akik "szégyenletes ítéleteket szabtak ki a szabadságért és a demokráciáért küzdő lengyelekre".

Az EB tavaly decemberben indította el Varsóval szemben az uniós alapszerződés 7. cikke szerint eljárást, amelyben következő lépés Lengyelország meghallgatása lesz az EU-ügyekért felelős tagállami miniszterek június 26-ai tanácsülésén.

A legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvényben a lengyel parlament áprilisban, majd májusban is elfogadott egyes, az EB ajánlásaival megegyező módosításokat. Enyhültek többek között a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. A 65 éves nyugdíjkorhatárt elért bírák szolgálati idejét az államfő meghosszabbíthatja, erről ráadásul nemcsak maga dönt, hanem az országos igazságszolgálati tanács véleményét kell kérnie.

A lengyel sajtó az utóbbi hónapokban a legfelsőbb bíróság hét olyan jelenlegi tagját sorolt fel, akik a több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapot idején a lengyel ellenzékiek elleni perekben ítélkeztek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×