A kormány társadalmi-gazdasági reformpolitikájával szemben már volt egy hasonló jellegű megmozdulás május 5-én Macron tavaly május 7-i hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából, akkor mintegy 40 ezren vonultak fel a rendőrség szerint Párizsban, a szervezők szerint 100 ezren voltak.

A szervezők azt remélték, hogy a szakszervezeti és a baloldali politikai ellenzék első összefogásnak köszönhetően ezúttal többen lesznek az országos rendezvényeken, mint a hónap elején.

A rendőrség szerint a fővárosban szombaton 20 ezren, a szakszervezetek szerint 80 ezren tiltakoztak. A francia napilapok (Le Monde, Le Figaro, Les Echos, Libération és Médiapart) által megbízott Occurrence nevű független cég által végzett számítások szerint Párizsban 32 ezren vonultak utcára.

A szervezők szerint országosan 250 ezren tiltakoztak.

Párizsban a Gare d'Est pályaudvartól délután fél 3 órakor indult a Bastille térre a négy részből álló, több tízezres menet: elöl az elégedetlen állampolgárok, mögöttük a civil szervezetek és az egyesületek, majd a szakszervezetek (CGT Solidaires, Sud Unef) és végül a radikális baloldali párt, a Lázadó Franciaország, amelynek vezetője, Jean-Luc Mélenchon azonban nem a fővárosban, hanem inkább a dél-franciaországi Marseille-ben tiltakozott.

Hosszú idő után először fordult elő, hogy a francia belpolitikában eddig összefogásra képtelen szakszervezetek és a Lázadó Franciaország közös megmozdulást szervezett.

A tiltakozás nem állítja meg

Emmanuel Macron a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumról pénteken előzetesen az üzente a reformjai ellen tüntetőknek, hogy a tiltakozónap "nem fogja megállítani".

"Meghallgatni az embereket nem jelenti azt, hogy a közvélemény szélkakasa vagyok, és vállalom, hogy nem a felmérések vagy a tüntetések fényében vagyok elnök, mert azt már sokan csinálták" - mondta a francia államfő.

A kormányellenes tüntetők az ország versenyképességét növelni hivatott, egymás után elindított reformok ellen tiltakoznak, a már elfogadott munkaügyi reformtól a vasúti reformon (amely ellen a vasutasok április eleje óta gördülő sztrájkkal tiltakoznak), az egyetemi felvételi bevezetésén át az 5,7 millió főt foglalkoztató közszférában tervezett 120 ezres munkahely-megszüntetésig és a közalkalmazottaknak a jövőre tervezett teljesítményalapú bérezésének beindításáig.

A reformok többségét a nemzetgyűlésben a kormánypárton kívül a hagyományos jobb- és baloldali pártok is támogatják, s nem vesznek részt a tiltakozónapon. Két nagy szakszervezet, a CFDT és az FO pedig azért nem vonult utcára szombaton, mert a tiltakozásnak szerintük a radikális baloldal és a kommunisták jelenléte túlságosan politikai színezetet kölcsönöz.

A párizsi menetet a rendőrség nagy erőkkel biztosítja és rutinellenőrzéseket is tartott a randalírozók kiszűrésére, miután az elmúlt hetek békés tiltakozásaiba rendszeresen belekeveredtek antikapitalista anarchisták, akik gépkocsikat gyújtottak fel, buszmegállókat rongáltak meg és kirakatokat törtek be, keresve a szándékos összecsapásokat a rendőrséggel.

A párizsi prefektúra Párizsban 39 embert állított elő a felvonulás közben vagy annak közelében, közülük 26-ot őrizetbe vettek zavargások miatt, miután arcukat eltakaró randalírozók megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. Egy rendőr könnyebben megsérült.