A Szent Gotthard-alagút ünnepélyes felavatásán a Svájci Szövetségi Tanács mellett számos európai vezető, köztük Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Matteo Renzi olasz miniszterelnök, valamint a politikai és a gazdasági élet sok kiválósága is részt vett. A politikusok ki is próbálták az alagutat, melyet előtte megáldott egy katolikus pap, egy protestáns lelkész, egy rabbi és egy imám is.

Az Alpok alatt húzódó alagúton elsőként áthaladó vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül. Ezzel a szimbolikus gesztussal köszönte meg a svájci kormány és a vasúttársaság a lakosságnak, hogy adójával és majdnem negyedszázaddal ezelőtti népszavazási döntésével lehetővé tette az építkezést.

Alexander Dobrindt német szövetségi közlekedési miniszter "az országok közötti közlekedés történelmi jelentőségű projektjének" nevezte az Alpoktól északra és délre elterülő ipari központokat és településeket összekötő alagutat.

57,1 kilométeres hosszával a Szent Gotthárd-alagút a világ leghosszabb vasúti alagútja. Ugyanis az eddigi csúcstartók, a Csalagút 50,5 kilométeres, a Japánban lévő Szeikain-alagút pedig 53,8 kilométer hosszú.

A kizárólag Svájc által finanszírozott beruházás összköltsége elérte a 10,9 milliárd eurót, azaz a 3,5 ezer milliárd forintot. Szintén csak összehasonlításképpen: 2012-ben ennyibe került a londoni olimpia is.

Az építési munkálatok 17 évig tartottak, napi 24 órában, három nyolcórás műszakban. Több mint 2600-an dolgoztak az építésen, közülük kilencen vesztették életüket a munkálatok során.

Összesen 13,3 millió köbméter földet ástak ki, ötször annyit, mint a Gízai piramisoknál.

A tervek szerint naponta 50 személyvonat megy át az alagúton. Átlagosan 20 perc alatt teszik majd meg az 57,1 kilométeres távot.